A ’borsó’ szavunk a „bog” (v.ö.: bogyó, buga, begy, stb.) hangkieséses változata.

Az ú.n. „írott mongol” még megőrizte a ’bog’ alakot, aztán ők is kiejtették.

Written Mongolian: buɣurčaɣ

Middle Mongolian: burčax

Tungus-Manchu:

Literary Manchu: boχori

-------------------

Vannak ilyen hangkieséses szavaink, pl. a görömb(öly) > gömb(öly), stb.

(bábu-szurkáló) > báb-szurkány > boszorkány

(„töröközők” figyelmébe: a török „basur” = aranyér; a kán – ismert...)

(az orosz baba jaga = bábu-baba  nyaggató-nyöggető)