"Bármi ami SZÁR-mazik és ehhez hasonlók lényege, hogy sokszorozódik, tehát egy SZÁR dolognak is ez a lényege.  SZÁR-nY a SZÁR közvetlen továbbképzése"Bármi ami SZÁR-mazik és ehhez hasonlók lényege, hogy sokszorozódik, tehát egy SZÁR dolognak is ez a lényege.  SZÁR-nY a SZÁR közvetlen továbbképzése"

A SZÁR és származékaiba elég nehéz a sokszorozást beleképzelni. Valószínűleg azért, mert nem az a jelentése, illetve átvitt értelemben van jelen:

A sumer 'szár' jelentése 'gyümölcsös kert', vagy 'növénykert', ahol a sok növény (szár) található. 

Ugyanakkor uralkodót is jelent, mint aki "szára" vezetője alattvalóinak, - mint növénynek a szára. (a lovat ma is száron (vezetőn) trenírozzák... Ez a jelentése még ma is él nyelvükben, és a növényi szár is...)

Amúgy a szár mindkét értelemben sok dolgot hordoz magán, akár levelek, akár az emberek ügyes-bajos dolgai legyenek azok. Így itt is van egy áthallás a SZOR gyökkel.

 

A SZOR és közvetlen rokona (ször, szőr, a szűr mint szétválasztás, vagy kvázi sűrítés) teljesen világos, annak ténylegesen sokszorozás az értelme.

És valóban, toldalékként is ez a jelentése, megjegyezve, hogy itt a -szer nem azonos az alábbi SZER össze értelmű gyökkel.

Az ösSZE gyök is összerakás, nem szétszórás jelentésű, igaz azt az ÖSz gyöknek köszönheti.

 

A SZER egy más jelentésű gyök, ebből nem a sokszorozás, hanem eggyé rakás, eggyé válás olvasható ki.

A szerv is ide tartozik. (szervez, tehát összehangol)

Az viszont igaz, van áthallás a SZOR, SZER gyökök jelentése közt (de különbség is), miután ismétlődő tevékenységről van szó, de nem szorzásról, nem azonos tárgyak összerakásáról.

 

A RESZ-RÉSZ megint Ok.

 

"SOR- SZOR.    SOROZAT---SZORZAT"

Itt megint csak áthallásról beszélhetünk, mivel egyedül senki nem alkot SOR-t. És ugye, a sorozat sem feltétlenül szorzat. A SZÁR sem szorzat...

 

Álljunk meg egy pillanatra, nézzük meg milyen jelentést visz a gyökbe az R a K és az L hang:

A SZOR gyökben az R hang - többek közt - az ismétlődő mozgást közvetíti. Ez tökéletesen igazolódik ezekben a gyökökben, hiszen ez a szorzás lényege: többször, folyamatosan összeadni.

A SOR gyöknek is hangja, mert ott is több dolog helyezkedik, rendeződik egymás után. (nem szorzódik, hanem rendeződik. Csak a cselekvés ismétlődik, nem a tárgyak)

De mi a helyzet a SOK-kal? Itt már nincs semmilyen ismétlődés, egyszerűen több darabra vonatkozik a kifejezés. (so-k: K a többesszám jele) Egyszeri dologról, s nem ismétlésről van szó.

Aki valamit meg-SZOK-ik, az egyenként, de több alkalommal, többször tapasztal, tanul valamit.

A SZEL/SZÉL gyökökben egy lágy, könnyed, folyamatos (de nem peRgő, koPogó) mozgás hangja érezhető az L hangnak köszönhetően. (lélek, szellő, lehel...)

 

"Annyi helyen működik hogy ez így sokkal több mint véletlen, ez rendszer."

Működnie kell, mert a gyökökben lévő hangok szükségszerűen viszik a gyökbe saját jelentésüket. Ha a hangoknak nem lenne saját jelentése, nem lenne alapja sem a gyököknek, sem a gyökvázaknak, hiszen akkor bármilyen hang kerülhetne a gyökökbe.

Az ember nem tudatosan csinálta a gyököket, gyökvázakat, hanem a hangok saját jelentésük okán kerültek egy összetett gyökbe, így szükségszerű, hogy azonos, vagy hasonló hangsoroknak közel azonos, vagy rokon jelentése legyen. Ahogyan az ma is történik az összetett szavak esetében, hiszen mindkét esetben valójában szavakat rakunk össze. (a hangok egykor szavakként funkcionáltak)