azta megváltó .....!

ma már feltudtam ülni a biciklire, jó napos idő is volt meg a lábaim is majdnem száz százalékosak már,

csak kicsit bizseregnek még a térdeim.

két hete történt, amikor volt az a reggeli jegesedés, síkosság.

gyalogosan a béemvére igyekezvén, éppen zöld volt a lámpa a kurvinyek busz meg már bent volt a megállóban,

talán túlságosan nagy lendülettel indultam meg, a másik pillanatban meg már lent voltam a földön, a térdeimre

zuhantam , azok kapták az ütést, de teljesen előre buktam. 

persze, egyedül feltudtam kászálódni, a térdeim sajogtak mint állat, a jobb oldali kissé vérzett is , felhorzsolódott.

tudtam menni , nem volt gond, csak hát a fájás.

xerintem, a zebra felfestésre léphettem rá , az jobban csúszik, mert előtte több száz métert gyalogoltam és 

meg sem csúsztam.

szerencsére törés nem történt, csak hát , ahogy gyógyult a térdek + a seb , mozgatásra fájt ,nagy erőt nem 

akartam kifejteni vele, meg a bringán átemelni sem tudtam volna, így hanyagoltam a francba.

 

bringán ülve nem is emléxem elcsúszásra, eldőlésre. még régebben vékony gumis csepellel tükörjégre 

futottam rá , nem mentem gyorsan , de a hátsó kerék lehet az első is csúszott ki alólam simán lent voltam

de ott még meg sem ütöttem magam.