Az 1921. számút is itt válaszolom, ha már egy a téma.  

 

Én mindenképpen a SZALA-d   szóból közelítem meg, mert ez a szó végi D hang nélkül is ugyanilyen jelentésnek tűnik más esetben is.   A lapossághoz szinte bizonyosan semmi köze sincs, még akkor sem ha a mai ZALA folyó második lefolyási szakasza épp valóban már egy lápos helyen történik meg.  De nincs ebben LAP-PAL gyök,  a SZALAD  szó köszön vissza a SZALA formában is , csak itt szó végi D nélkül. 

 

A SZALA mint földrajzi név megjelölés máshol is megtalálható,  jellemzően eredetileg  valamiféle gyors folyású patakok megnevezése ez, ami által később település és tájegység neve is lehet. 

Egerben például kettő is van belőle, ÁRNYÉKSZALA  és VERŐSZALA is van,  mind SZALAdós pataknév lesz.

 

Az előbbi árnyékos , míg a második meg napsütötte (VERŐfényes) patak, ez okán az elkülönítés és a pontos nevei ennek.

De Szilvásváradnál meg SZALAjka patak van, ennek is épp az a valódi jellemzője hogy szalad, tehát gyors folyású.

A ZALA, azaz helyesen SZALA folyót/ kezdetben patakot/  az Őrségnél nevezhették meg és kevésbé a Balaton környékén. 

 

Más szavakban :  elSZALAszt valaki valamit----- tehát elszalad mellette.    SZALA-mandra :  egy kifejezetten fürge és SZALAdós állatról beszélünk.   

 

Egy területen a patakok nem csak épp átSZALAdhatnak,  hanem átSZELŐi  is ennek a bizonyos területnek, itt  a két szó kapcsán valóban érezhetünk rokonságot is egyértelműen...