"lyen merev és túl kötött szabályok csak a fejedben születnek meg,"
Javaslom, nézz utána az 'általános' szó jelentésének.
"A KERing KER-je ugyanúgy KÖR lesz továbbra is értelmileg."
Meg a GAR, FOR, PÖR, KUL, KAL, KÁNY, SÜR, TOR, stb. gyökökben... Ezekbe hogy kerül a KÖR értelem, ha hiányzik belőlük a K_R hangváz?
"TÁV-TOVA-TÉV: nekem magyarázhatod hogy ezek más dolgok, nem azok mert egyek ! "
Meg a TAV (tó), TIVornya, TEVe, TÖVe, TÖVis, is... Vagy ezek kivételek? Ez a T_V hangváz nem ugyan az a T_V hangváz?
"A TORONY-nak is már megtaláltam vagy tucatnyi verzióját. Csak a T_R a közös pont,"
Amit ugye, körértelműként aposztrofálsz... Miért? Nincs is K_R hangváza. Akkor mire alapozod az állításod?
"Ő: önálló szavunk, az 1. szám 3. személyű valakire."
Így van. Tulajdonképpen ez a szó megtartotta eredeti jelentését ami egy mutató szó, mint az A(z), annyi különbséggel, hogy közelebbi dolgokra vonatkozott, nevezetesen egy közelben álló személyre, élőlényre. Az ŐZ is magyarázható vele. A Z hang jelentése ismert, nem a robajló, hanem a finomabb, halkabb mozgás hangja, ami erre az állatra illő. Összeolvasva a két hangot: Ö-Z azaz Ő (mo)Z(og). Az ÖV számomra egyelőre megfejthetetlen...
"De a gyök az F_R és nem az R önállóan. Az F_R hangváz az egésznek a gyöke !"
Ahol az F és R hang benne van a gyökben értelemszerűen az lesz a "váza" a gyöknek, mert ezt választottuk ki a hangok (F, R) jelentése okán. Ha az F és O hang a közös, és azt választjuk ki, akkor az: FOrog, FOlyó, FOdor, FOg, FOk, FOlt, FOn, FOrr, FOs, FOszlik...
"Megint mellébeszélsz, nem egy ZIZEGésről van szó, amiről egy kisgyerek is már tudni fogja hogy a hangjából van a szó. Ez egyértelmű . Én a hangra írt ÁLTALÁNOS és utólag odaképzelt fantáziált jelenetekről beszélek."
Sajnálom, ha nem érted a leírtakat, pedig elég egyértelműen igyekszem fogalmazni, részletekbe menően magyarázni...
Még egyszer: Nem utólag képzelem oda, hanem benne van a jelentésében, csak meg kéne érteni. A Z hang CSAK bizonyos dolgokra jellemző, így alkalmas azok megnevezésére. Kérd meg egy ismerősöd, hogy nevezze meg a szúnyogot/szarvasbogarat egyetlen hanggal. Borítékolom, hogy azt fogja mondani: Zzzzzzz. Aztán kérd meg, hogy két hanggal nevezze meg.
Fejemet teszem, az előbbire a ZzzzÍííí, az utóbbira a ZzzzÖööö lesz a válasz. Te is meg fogod érteni, melyik rovart nevezte a ZI, és melyiket a ZÖ hangokkal... És máris látni fogod mind a Z, mind a magánhangzók jelentésének eredetét, hátterét.
"Eleve hülyeség egy hangnak mozgásértelmet adni, mikor minden hang egy rezgés.))"
Ezt jól megaszontad...
"De a piaci ÁR, az ŰR, a RÁ, a BÉR, ÚR, RAG, MERT, MÁR, stb.. kismillió alapszavunknál és gyökénél egyszerűen nincsen semmiféle jellegzetes folyamatosan ismétlődő gyors mozgás."
Nem tudom, és nem is értem, miért jelent problémát néhány nehezebben magyarázható szó hangok szerinti jelentése, miután számtalan példát ismerünk olyan szavakra, melyek átvitt értelmű jelentése köszönő viszonyban sincs a szó eredeti értelmével. Lapozd fel a szleng-szótárat, s meglátod, milyen új jelentéseket vesznek föl egyes szavak.
Amúgy a felsoroltak jó részében ott a vitatott mozgás. Az ÁR gyökben kifejezetten. Nézz meg egy videót egy áradó folyóról, s meg fogsz győződni róla...
A RÁ gyökben szintén benne van, mivel csak egy intenzív, folyamatos mozgással lehet valamit valamire rakni. A RAG a RAK gyök párja, mint a kör-gör...
ÚR: Nézd meg egy videón a hímek csatáját, eldöntendő ki legyen az ÚR. Van ott mozgás bőven...
A többinél meg kell keresni, mi volt a szó megnevezését inspiráló jelenség. Pl a PIR-nél nem kell sokat törni a fejünket, minden hang jelentése az égő anyagra jellemző, vagy azzal összefügg. A TŰZ esetében ez messze nincs így, itt már egy kicsit törni kell a fejünket a megoldásért (a T és az Ű esetében, mert a Z egyértelmű). Ha pedig nem ismernénk a latinból a PIR gyököt, akkor fogalmunk sem lenne, miért piros a piros. (mert ugye, a piros szín nem mozog... ahogy Pest (megye) sem megy sehová.)
"Eleve hülyeség egy hangnak mozgásértelmet adni, mikor minden hang egy rezgés.))"
Állítsd le az autód motorját, s máris érzékelni fogod az összefüggést a berregése és a motor mozgása (járása) között.
Hallgasd meg, milyen hangot ad a falon napozó légy, majd közelíts felé, hogy elrepüljön. Milyen hangot fogsz előbb és utóbb hallani? Megoldás: először semmit, azután ZZZZZZ.
No, így függ össze a hang a mozgással és azzal a tárggyal is, ami azt kiadja.
"Akkor minden hangunk mozgást jelent.)) Mozgás nélkül nincsen hang."
Na, végre...! Most már csak azt kell megérteni, miért más mozgást és ezzel együtt miért más dolgot jelent a K, a P, a T, a Z, a CS, stb hang.
Ugye, a víz tud CSurogni, CSobogni, a jég - a kicsi, kemény tárgyak - Kopogni fognak, a földre esők, talajjal ütközők hangja pedig a T.
Ezért van a csermely gyökében a CS (víz) hangja, a Kicsi, Kemény dolgok gyökében a K hang, a Talaj, Talp, ToL szavakban a T ( mint a talaj (föld)) hangja.
Természetesen ezek a hangok mozgást is jelentenek, mégpedig olyan mozgást ami a hangra, tárgyra jellemző.
