1: Továbbra sem állíthatok mást:  csak a TERÜL-DERÜL közt van rokonság.  Itt viszont annyira, hogy bizonyos szövegkörnyezetben akár a szavak felcserélhetőek.  Például ha KITERÍTJÜK a kártyákat, akkor valójában egyúttal KIDERÍTJÜK hogy kinél mi van.   Ha KIDERÜL az ég, akkor elénk TERÜL nemde?... Elénk TÁRUL.   A szennyvíz DERÍTŐ épp annak TERÍTŐJE.    Azért lehetnek rokonok, mert a 2 hang az emberi fül számára eléggé hasonlatos, lehet eleve 2 féleképpen  TERjedt el. 

 

De a TER-et nem cserélheted fel a KER-rel, vagy a MER-rel ezek már nem rokonok.   A KERülő útnak baromira nem lesz semmi köze a MERülő úthoz !   A MERítés- TERítés- KERítés. Más dolgok mind.    Ezek nem rokonok,  a K_R  körgyököt nem cserélheted fel a T_R  gyökkel,  aki KÖRBE megy az nem TŐRBE  megy, hiába csak 1 hang a különbség, TOTÁL  másról beszélünk.  De azért mert a lényeges HANGKAPCSOLAT tűnik el, ha felcseréljük a K_R hangvázat  X-R vázra.   Ezzel a megbontással megváltoztatjuk az egészet.

 

2:  Nem minden hangkapcsolat viselkedik gyökként.  Egy KALAP esetén nem is a KA számít, mert a KALAP = KÖRLAP, így értendő a szó. KAL-LAP, és L hangnál egybeolvasztva.  Pont ilyen, körforma és lapos, ez van a szóban.  A KAL is KÖR, elég csak megnézni sok ilyen szót, ezt takarja.  KAlács körforma, térdkalács is.  A KULacs KUL-ja is KÖR.  A KOLOSTOR KOL-ja is KÖR.  Ezeknél nincs külön KA, KU- KÖ gyök, így nem is értelmezhetőek, mert itt a mássalhangzópáros viselkedik gyökként. 

 

KALÁKA,(lakókör) KALITKA, KALIBER (töltény körméret), KALAJ, KALAUZ(körbe vezet),  kALIBA, KALIMPÁL,  KALODA, KALÉZOL, és a többi, CZ-F  is görbedéssel és hajlással magyarázza, én meg kimondom hogy ez is a KÖR egy formája.   Ne keress kivételeket, bizonyára lesznek. Nem baj, fő hogy a nagyja stimmel...

 

KANYAR esetén is gyök a hangváz, a KANY-KENY-KÁNY-KUNY- a hangváz a K_NY illetve K_N is olykor, ami bárminemű kanyargósságot fejez ki.  KANYAR,,KENYÉR,  KÁNYA röptéje, KUNYerál,  KONYHA ami a lekonyuló régi pásztorKUNYhó által lesz kanyaros.  Szóvégeken is ezt jelenti, gyakori földrajzi nevek végén is.  Felső-TÁRKÁNY  esetén a BÜKK hegység alja kanyarog a  településnél.  De a BAL-KÁN hegységet ha a térképen megnézzük, különös "véletlenbe" botlunk, épp balra kanyarodó a vonalvezetése.  Ne a térséget nézzük, a hegységet, azt nevezték meg előbb.  Sokáig vízszintesen látható, majd vesz egy BAL-KAN(yart).  Összecseng a hangalak és a valóság,  nem véletlen van sok hegység végén KÁN, KONY és stb. formák, a hegyek már csak ilyenek, kanyarognak.

 

KAROM:  KÖRÖM szó változata.     És igen, ha egy szó K_R indít, akkor majd mindig körbe botlunk valahogyan. 

 

3 :   A GAZ szó GÁZ is volt megnevezve.  GYOM GÁZ kifejezés is ismert volt, vagy épp fordítva gáz gyom.  A GÁZ már régi szó lehet, a fingra is mondják, meg más légnemű anyagokra is. Persze, mert a fing is gázképződés.  A GAZ is ezt teszi, szerinted nem vették észre azok akik egész évben gazdálkodással foglalkoztak?...  Régen főleg arra a gázra értették , aminek szaga is volt.  A GAZ vegetációértelmét csak most 2023 végén magyarázod bele a szóba, de nem ezáltal született meg.  Maga a szónak limlom/hulladék értelmezése is van, annak is az a jellemzője hogy szagos.  És a levágott rothadó gyom is érezhető igencsak , azaz lehet közvetlen kapcsolat a GAZ-GÁZ szavak közt, főleg hogy még egy hangalak is volt a kettő.  A dudvát gyom GÁZ  néven is értelmezték.    

 

A GAZDA meg a GAZban GÁZOL sokat, biztos nagyon hihetetlen a szavak közti nyilvánvaló kapcsolat. Ja és GÁZDA is volt megnevezve, ha már így téma a téma.  De hogy valaki a GÁZ-GŐZ  kapcsolatot se értse, az inkább a tréfás szerintem...