"3: A TERÜL, PERDÜL, KERÜL, MERÜL, DERÜL, teljesen különböző értelmű gyökök."

Persze, hogy azok, mert a kezdő mássalhangzó mindben más. Ugyanakkor a rokonság fennáll köztük.

 

"A TERÜL--DERÜL összetartozóak csak,  a TÉR/TERület értelmével."

Nem lehet, mert az egyik TERül, a másik pedig DERül. A kapcsolat az -ER gyök révén valósul meg.

Pont úgy, mint a KArom, KAp, KAbin, KAbát, KAcs, KAjla, KAlap, KAn, KAnyar... szavak esetében, csak itt a KA- gyök teremti meg a rokoni szálakat, vagy a

KaRom, KöRöm, KoRom, KeRül, KéR, KáR, KóR, KuRta KüRt... gyököknél. Itt a K-R hangok jelentése a kapocs a gyökök között.

 

Általános szabály: sem a magán- sem a mássalhangzókat nem lehet tetszőlegesen csereberélni a gyök jelentésének megváltozása nélkül.

 

"Nem a hangok a gyökök, hanem a HANGKAPCSOLATOK."

Az egy- kéthangúak is lehetnek gyökök önállóan is és toldalékként is: A, Á, Ő, Ó, -Ú, -S, -T, -K -Z...  ÉN, TE, BA, RÁ,  ÓL, ŐL, ÉL, KI, ÁT, TÓ, TŰ, ÜT, FŰ, FA, SÍ, RÍ, ÁR, ÉR, ÚR, ŐR, ÍR, ŰR, SZÚ, SZÓ, ÉSZ, ÁSZ, ÚSZ, ŐSZ, ŰZ, EZ, AZ, ŐZ, SÓ, IS, ÉS, SE, Íj, OLY, JÓ, ÚJ, ÉK, OK, -OZ, -ÁNY,  -ÁLY, -ER, -KA, -CA,

 

"Egy S hangot esőnél is hallhatunk, meg sütésnél is hallhatunk,  nincsen közös "jelentése", a közös pontjuk az hogy mindkét dolog S hanghoz hasonlót bocsát ki.  Ennyi,"

És ez éppen elég volt ahhoz, hogy ezzel a hanggal "nevezzék meg" a hangot kiadó dolgokat. Óriási jelentősége volt ennek, mivel ezek voltak az első "szavaink", s lehetővé tették a beszéd további fejlődését, s magát a kommunikációt.

 

 

"a hallható hang a jelentése, amit hallunk belőle..."

A kiadott hang azt jelentette, ami a hangot kiadta. Szavak híján az volt az első szókezdemény amivel valami(ket) jelölni, azonosítani tudtak.

 

"az a fixa idea nálad hogy egy hangnak az ember olyan jelentést képes adni hogy  "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás"--- ami szerintem meg abszurd,"

Ezt már elég sokan felismertük ahhoz, hogy igaz legyen, s nem utolsó sorban fizikai jelenség is: A hang a mozgás kísérő jelensége, forrása az a tárgy, ami mozog. Önmagától adódik a jelentése, mivel olyant tárgyakat, jelenségeket lehet vele jelölni, melyek ezt a hangot adják ki. Egyszerű ez, mint a faék. Csak el kell képzelni egy olyan helyzetet, ahol szavak nélkül kellene megértetni magunkat (mint őseink) csupán egy-két hang segítségével.

 

"mert a már kialakult szókészlet birtokában UTÓLAG a besorolás már önkényes."

Egy fenét önkényes... Egy repülő légy hangját milyen hanggal tudnád utánozni?  Gondolom Z-vel. De megpróbálhatod P-vel, K-val, T-vel is....Kíváncsi vagyok, a partnered melyik hanggal fogja megérteni, hogy mit akarsz vele közölni.

 

"igéket sorolok fel, és lehetőleg gyakorítóképzővel ellátottakat.  És láss csodát, bármely hanggal létrehozok folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgást."

Tájékoztatlak, hogy a gyakorító képzővel főleg NEM a mozgás folyamatosságát, hanem szakaszosságát jelöljük. Gondold át, mi a különbség az ír és az írogat között.

Azért is nevezik gyakorítónak, mert ugyan az a cselekmény többször is előfordul, tehát nem folyamatos lesz, hanem szakaszos.

De ez eleve sületlenség, mert az őseinknek még szavai sem voltak, nemhogy képzőkön járt volna az eszük.... Számukra csak az utánzott hangok álltak rendelkezésükre, amivel egy mozgást, vagy a mozgást végző tárgyat tudták "megnevezni".

 

"Nem beszélve arról, hogy amúgy egy FOROG szót FORDUL írom le, akkor már is eltűnik a "folyamatosan gyorsan ismétlődés" a szóból és egy rövid mozgás marad mindössze,"

Tehát elismered, hogy a FOR gyökben benne van a folyamatos mozgás... Rendben. Lépjünk tovább:

Ha valaki azt akarta kifejezni, hogy az eleve forgó mozgást jelentő FOR gyök  jelentését  pontosítsa, jelezze, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal történik a cselekvés, akkor egy gyakorító képzőt tesz a szó végére, ha pedig csak egyszeri mozgást (ami egyébként önmagában véve folyamatos az adott időszakban), ami be is fejeződik akar jelölni, akkor a -dul toldalékkal teszi egyértelművé.

(Jelen esetben az -og gyakorító képző inkább az ismétlődésre (a fordulat megismétlésére) utal, s nem a mozgás gyakoriságára, kisebb-nagyobb megszakításaira.)

 

"A GAZ szó is a GŐZ-GÁZ  szócsoport része, a gyom   lebomlásakor GÁZok keletkeznek, ezért."

Gondolom, ezt viccnek szántad...

 

"A GÜZÜ meg a gazok közt bóklászik"

Ja, és ezért ő (a güzü) is gázzá válik, mint a gazda...

 

"A GAZda meg GAZOL, aztán a GAZon átGÁZOLunk,"

A GAZ természetes vegetáció (növényzet) jelentésű szó. A gazda nyilván olyan személy, aki a növényekkel foglalkozik, begyűjti annak termését. Persze, később már ülteti is azokat, és valószínűleg rajta maradt ez a megnevezés, hiszen továbbra is növényekkel foglalkozott.