"Ó, dehogynem! Lájkolunk, ha kedvelünk valamit, "csetelünk", mondjuk, ha csevegünk valakivel. Friss a példa, még ismertek az azonos értelmű magyar szavak, de idővel akár ki is kophatnak."
És hogy fogod mondani, ha valami tetszik? Pl. Lájkolom a kabátod? Vagy lájkolom az új frizurád? Vagy így invitálod az ismerősöd: Üljünk be egy kicsit csetelni, mert rég találkoztunk?
Persze, attól, aki elfelejti nyelvét, kultúráját mást nem is várhatunk. Nem új jelenség ez...
"Ezt teljesen rosszul látod. A kultúrán az általános fogalomértelmezés szerint az ún. „magas kultúrát” értjük. Azt pedig épphogy a mindenkori elitek művelték, műveltették."
Na, ne mondd... Illetve abban igazad van, hogy műveltették! De nem ők csinálták, ők csak kisajátították az adott kultúra eredményeit.
Egyetlen fáraó sem épített piramist, egyetlen császár nem épített palotát, de még egy kunyhót sem, mert nem tudott... Azok a létesítmények, - és minden hozzá kapcsolható dolog - mind a nép kultúráját (hitvilágát, szokás- és morális rendjét, kialakult formavilágát) tükrözik, nem az elitét. Az persze igaz, hogy ilymódon létrejött egy "minta", amit a nép különböző szinteken majmolni kezdett, ma is így van ez, de maga a kultúra hordozója, megtartója valójában a köznép volt.
" de a megrendelők ők voltak."
Igen, jól mondod, a megrendelők... de nem a kultúra létrehozói.
Minden remekbe szabott építmény a nép hagyományait használta föl nem az elitét, mert annak nem volt. (tisztelet a kivételnek) Nem akarok ebbe a vitába belemerülni, de nézz meg egy mai modern lakótelepet, üvegpalotát, villát, és vesd össze a Makovecz tervezte sárospataki városnegyeddel, templomokkal, középületetekkel, házakkal, el lehet zongorázni a különbséget.... Miért? Mert utóbbiak a népi motívumokat, hagyományokat őrzik, azt, amit évszázadok, évezredek alatt csiszoltak, őriztek a nép fiai.
Igaz ez a nyelvre, zenére, s minden kultúrális megnyilvánulásra.
"Nem jó ellenpélda! Mert bár a keleti nyelvek 'torony' szavai valóban nem latin eredetűek, de ez mit sem cáfol az állításaimból. A latin is megörökölhette valahonnan a turris-t, vagy annak valamely ősibb alakját."
Igen, ez egy elfogadható magyarázat (amellett, hogy az egymástól független szóalkotás is lehetséges verzió) s itt közös nevezőre jutottunk atekintetben, hogy nem kell mindig átvételt feltételezni kvázi azonos gyökök/szavak esetében.
"Felhozott példáid sok-sok évszázaddal "frissebbek" mint a torony. Ez nem fair."
Annyiban fair, hogy a változás az átvételkor történik, mikor beilleszkedik az adott szó a fogadó nyelvbe, s átveszi ennek sajátosságait.
Kastell → kastély
Planke. → palánk
putzen → pucol
Pistole → pisztoly
Viszont megfigyelhető, hogy a mássalhangzók nemigen változnak Kivétel a felsoroltak közt a pucol → putzen, ahol csak a gyök került átvételre, de az változatlanul.
Ha viszont később változott meg a szó hangsora, akkor a hangváltozás általános szabálya sérül, hiszen az nem nyelvspecifikus - ahogyan azt állítják.
Ha visszatekintünk az 1754-es listádra, csupán a
Jiddis turem
Luxemburgi tuerm és a
Német turm
őrizte meg a latin alakot (turrim) a többi nem.
Figyelemre méltó a magyarral nagyon egyező
Bosnyák toranj (kiejtve torany)
Horvát toranj
Szerb торањ (toranj) és a
Máltai toronija nálam 'torri' fordítást adta a program.
Az albánok, (kullë), bulgárok (kula), macedónok (kula),
csehek (věž), lengyelek (wieża) szlovákok (veža), ukránok (vezha) beloruszok (vieža)
szlovének (stolp),
oroszok (bashnya)
miért nem vették át a latin szót?
"Amúgy meg néhány példa az Új magyar etimológiai szótárból a torony szavunk alakulására:"
1324 Symonthurnya, kilenc évvel később: 1333 Chaakt(h)ornya, ugyanekkor:1332–1337 Toronia [kiejtve:
Vagy többféle változatban volt jelen a szó, vagy nem tudták pontosan leírni, (lásd Chaak) mert a latin ábc átvétele nem ment olyan könnyen, és az írás attól függött, ki hol tanulta, és hogyan írja a szavakat, hiszen nem volt egységes oktatás, helyesírási szabályzat...
Azután előfordul a 1488 Felthorom, de ma az eredeti változatban ejtjük:
Úgy tűnik semmi változás nem történt 700 év alatt....