1: BAN-BEN-BUN- stb. mind lényegileg BENN. A BAN-BEN ugyanaz, kár ezt cifrázni. De változatosabb és több szó felépíthető ily módon.
2: TOV-TÁV is egy. A TÁVOLABB TÁVja ugyanaz, mint a TOVÁBB szó TOV-ja. TÁV ez így is úgy is.
3: A TERÜL, PERDÜL, KERÜL, MERÜL, DERÜL, teljesen különböző értelmű gyökök. A TERÜL--DERÜL összetartozóak csak, a TÉR/TERület értelmével.
A többi teljesen más, a PERdül tűznél született szó (PIR gyök, ezerszer átvettük), a KERül körértelmű szó, K_R hangvázas főleg, de azt vettem észre hogy ez bizony K_L is működik. KOLOSTOR, KOLOZSVÁR, ami a KÖRÖS-VÁR lesz és sok más ilyen szó, ez is megér majd egy hosszabb összefoglalót.
Nem a hangok a gyökök, hanem a HANGKAPCSOLATOK. Egy hang az amit hallasz belőle. Egy S hangot esőnél is hallhatunk, meg sütésnél is hallhatunk, nincsen közös "jelentése", a közös pontjuk az hogy mindkét dolog S hanghoz hasonlót bocsát ki. Ennyi, a hallható hang a jelentése, amit hallunk belőle...
De biztos vagyok benne szinte hogy ezt hiába magyarázom (de olvasnak is, emiatt) mert az a fixa idea nálad hogy egy hangnak az ember olyan jelentést képes adni hogy "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás"--- ami szerintem meg abszurd, mert a már kialakult szókészlet birtokában UTÓLAG a besorolás már önkényes.
Ehhez nem feltétel az R hang, mert a recept a következő: igéket sorolok fel, és lehetőleg gyakorítóképzővel ellátottakat. És láss csodát, bármely hanggal létrehozok folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgást. Persze mert az igék nagyja mozgással jár, a gyakorítóképző meg biztosítja a folyamatosságot. Ez a trükkje, ez bármely hanggal működik.
Nézzük is meg ezt mondjuk ezúttal B hangra : loBog, csoBog, doBog, roBog, liBEG, Billeg, Ballag, Berreg a csengő is, és JÉÉÉ működik, mondhatnánk most már hogy a B hang is ezt kell hogy jelentse!)) De megcsinálhatjuk a többi hangunkkal is, és akkor arra juthatunk hogy minden hang ugyanezt jelenti, ami meg megint egy groteszk dolog lenne... Nem beszélve arról, hogy amúgy egy FOROG szót FORDUL írom le, akkor már is eltűnik a "folyamatosan gyorsan ismétlődés" a szóból és egy rövid mozgás marad mindössze, pedig az R továbbra is ott a FOR gyökben. Ugyanúgy ott van.
A GAZ szó is a GŐZ-GÁZ szócsoport része, a gyom lebomlásakor GÁZok keletkeznek, ezért. A GÜZÜ meg a gazok közt bóklászik. A GAZda meg GAZOL, aztán a GAZon átGÁZOLunk, így épülnek a szavak, logikusan alakítja/toldogatja a már meglévő hangalakot, így lesz a gazol-ból gázol, a gőzből gáz. Nem véletlen használjuk gyakran párban, GŐZÖK-GÁZOK keletkeznek. A GÉZ dolgot most hirtelen nem tudom mi, majd ezt meg kell nézni hátha van magyar háttere...