"Az a helyzet itt hogy szélkakas módjára tolod..  Korábban már letisztázott dolgokat tagadsz,"

Nem szokásom korábbi állításaimat tagadni...

 

Lásd:

"Mindkét gyökben valójában a B, vagy BU a hangutánzó, függetlenül attól, hogy a BUGY egészében is annak tekinthető. A GY hang később kerülhetett a gyökbe, erre utal az a tény hogy csak a BU gyök szerepel azokban a gyökökben/szavakban, melyek azokat a dolgokat jelentik, amelyek alakilag hasonlítanak arra a valamire, ami ezt a hangot kiadja. Történetesen a buborékra, ami akkor adja ki ezt a hangot, mikor szétpukkan, buggyan egyet." (1715)

Egymás meg nem értése abból fakad, hogy míg Te a beszéd első kifejezéseit háromhangú gyököknek tartod, én az egy- kéthangú gyökökre szavazok, melyekből a háromhangúak jöttek létre. Amíg Te a háromhangú gyökök jelentéséből indulsz ki, én az egy-két hangúak jelentését veszem alapul.

S miután a gyökök hangokból állnak, értelemszerűen egyetértünk a legalább egy közös hanggal rendelkezőek rokonságában, de nem értünk egyet a gyök jelentésének eredeztetésében. (Te háromhangú gyökből, én egy-két hangúból indulok ki. Te két mássalhangzós hangvázból, én bármely két hangból álló hangvázat elfogadom)

 

"BUGY : hangutánzó gyök, GY nélkül lófaszt sem ér, kulcshang egy bugyogásban. BUGY-BUGY-BUGY, ez a valós történet."

Igen, ebben a konkrét esetben.

 

"elhagyhatja a GY hangot, az már nem bugyog.  Van értelme."

Erről beszélek! Tényleg nem bugyog, de még BUborék maradhat. Majd akkor fogy bugyogni (ez egy másik jelentés) ha belekerül a gyökbe a GY hang...

 

"BÚJ ige.  Ismerjük mit jelent.  Ebből a szóból KÖZVETLENÜL  alakult ki a BUJA szó,  ez nagyon hihetetlen lehet gondolom.)) "

A buja és a bújik szavak gyökei gyakorlatilag azonos hangokból állnak, így a jelentésük sem különbözhet. A szavak ellenben különböző jelentésűek, mert toldalékolva vannak.

A BUJ gyök azt a képet jeleníti meg, ami a buborék kialakulásakor látható, félgömbszerű kitüremkedés a híg iszapból, vízből. Ennek hangja a BU, amikor elpukkan, és ezzel a hanggal azonosították (nevezték meg) elődeink ezt a jelenséget. Később ez a megnevezés szolgált alapul minden olyan dologra, ami hasonló alakú, hasonló jelenség volt, kiegészítve egy harmadik hanggal (gyökkel), amivel pontosították az eredeti általános jelentést valamilyen konkrét dologra: Burok, buci, búra, buja,  buga, bugyog... 

A BÚJik, BUJa szavak gyökei is ezt a képet (a növekvő buborék) idézik, lásd a buborékszerűen kiteljesedő BUrjánzó, BUja természetet, vagy a csírázó magot, mely először buborékszerűen megemeli a talajt, azaz ki-BÚjik. Te pedig egyszerűen ráhúzod egy hasraütésszerűen kiválasztott toldalékolt szó (bújik) jelentését egy másik - bár azonos gyökű - de már más jelentésű szóra, mondván, az utóbbi az előbbiből alakult ki.