"Az a helyzet itt hogy szélkakas módjára tolod.. Korábban már letisztázott dolgokat tagadsz,"
Nem szokásom korábbi állításaimat tagadni...
Lásd:
"Mindkét gyökben valójában a B, vagy BU a hangutánzó, függetlenül attól, hogy a BUGY egészében is annak tekinthető. A GY hang később kerülhetett a gyökbe, erre utal az a tény hogy csak a BU gyök szerepel azokban a gyökökben/szavakban, melyek azokat a dolgokat jelentik, amelyek alakilag hasonlítanak arra a valamire, ami ezt a hangot kiadja. Történetesen a buborékra, ami akkor adja ki ezt a hangot, mikor szétpukkan, buggyan egyet." (1715)
Egymás meg nem értése abból fakad, hogy míg Te a beszéd első kifejezéseit háromhangú gyököknek tartod, én az egy- kéthangú gyökökre szavazok, melyekből a háromhangúak jöttek létre. Amíg Te a háromhangú gyökök jelentéséből indulsz ki, én az egy-két hangúak jelentését veszem alapul.
S miután a gyökök hangokból állnak, értelemszerűen egyetértünk a legalább egy közös hanggal rendelkezőek rokonságában, de nem értünk egyet a gyök jelentésének eredeztetésében. (Te háromhangú gyökből, én egy-két hangúból indulok ki. Te két mássalhangzós hangvázból, én bármely két hangból álló hangvázat elfogadom)
"BUGY : hangutánzó gyök, GY nélkül lófaszt sem ér, kulcshang egy bugyogásban. BUGY-BUGY-BUGY, ez a valós történet."
Igen, ebben a konkrét esetben.
"elhagyhatja a GY hangot, az már nem bugyog. Van értelme."
Erről beszélek! Tényleg nem bugyog, de még BUborék maradhat. Majd akkor fogy bugyogni (ez egy másik jelentés) ha belekerül a gyökbe a GY hang...
"BÚJ ige. Ismerjük mit jelent. Ebből a szóból KÖZVETLENÜL alakult ki a BUJA szó, ez nagyon hihetetlen lehet gondolom.)) "
A buja és a bújik szavak gyökei gyakorlatilag azonos hangokból állnak, így a jelentésük sem különbözhet. A szavak ellenben különböző jelentésűek, mert toldalékolva vannak.
A BUJ gyök azt a képet jeleníti meg, ami a buborék kialakulásakor látható, félgömbszerű kitüremkedés a híg iszapból, vízből. Ennek hangja a BU, amikor elpukkan, és ezzel a hanggal azonosították (nevezték meg) elődeink ezt a jelenséget. Később ez a megnevezés szolgált alapul minden olyan dologra, ami hasonló alakú, hasonló jelenség volt, kiegészítve egy harmadik hanggal (gyökkel), amivel pontosították az eredeti általános jelentést valamilyen konkrét dologra: Burok, buci, búra, buja, buga, bugyog...
A BÚJik, BUJa szavak gyökei is ezt a képet (a növekvő buborék) idézik, lásd a buborékszerűen kiteljesedő BUrjánzó, BUja természetet, vagy a csírázó magot, mely először buborékszerűen megemeli a talajt, azaz ki-BÚjik. Te pedig egyszerűen ráhúzod egy hasraütésszerűen kiválasztott toldalékolt szó (bújik) jelentését egy másik - bár azonos gyökű - de már más jelentésű szóra, mondván, az utóbbi az előbbiből alakult ki.