"a nyelvek általában egy fogalom alapján képeznek szavakat (hacsak nem bután átveszik)"

 

Melyik az az egy fogalom, melyek alapján a nyelvek szavakat képeznek? A nyelvek képzik a szavakat? Nem esetleg a használóik?

A szavak más nyelvekből történt átvételéről meg azt gondolom, hogy az sokkal összetettebb jelenség, sem hogy a "bután" szócskával jellemezhető lenne.

 

"és ha szerencséje (és esze) van a nyelvnek,..."

 

A nyelvnek nincs szerencséje, sem esze. Szerintem szükségtelen megszemélyesíteni.

 

"...akkor ezen fogalmi összefüggések megmaradnak a nyelvben (egymáshoz tartozó szavak hangalakjai egyezést mutatnak)."

 

A fogalmi összefüggések valóban nem ritkák, példának itt van mindjárt a nyelv igenévszónk.

 

"felhívnám a figyelmedet arra, h

1. nem vagyok ti, hanem amit mondok azt én mondom. ha megkérhetlek, ne moss össze senkivel"

 

Csak annyit kell kijelentened, hogy nem látod az Igazság80 által vázolt összefüggést a torony és tér szavunk között, és máris elnézést fogok kérni.

 

"2. a török szavakat zárójelben tettem hozzá. a lényeg az üzbég volt és a latin (a török közvetett összefüggésre utal, ne azzal kezdjél)"

 

Én döntöm el mivel kezdek. A legnyilvánvalóbb összefüggéstelenség a torony szavunk kapcsán a török dirilme = ébredés volt.

 

"3. a latin nyelv feltételezhető eredője (gyöke) kevésbé meggyőző mint az üzbég (vagy nincs eredő, és akkor az egész latin eredeti csak hit)"

 

Indoklás? Mitől kevésbé meggyőző? Tudod, ha most üzbég betűket látnék magam előtt, nem latint (Azt tudtad, hogy már Üzbegisztánban is a latin ábécé a hivatalos?), ha bő ezer éve üzbég imámok térítettek volna nálunk, és nem a római egyház papjai, ha nem a nyugati civilizációba lennénk beágyazódva, akkor elgondolkoznék állításodon.