1:  Biztosan megvan a V hang szerepe is, kiváltképp azért mert a VARJÚ  szó  a világ nyelveiben is gyakorta így kezdődik, VAR kezdettel is akad, meg a KAR kezdettel is gyakori.  Szerintem mindkettő hangutánzó, nálunk az egyikkel a madarat nevezzük meg, míg a másikkal a kiadott hangját. 

 

A két hangalakot indokolhatja az, hogy többféle varjú is létezik, és az egyik KÁR szerűt szövegel, míg valamelyik meg lehet VAR dolgot szövegeli inkább, vagy mittudomén lehet valamelyik akár mindkettőt is tudja,  még egyelőre nem vagyok varjúszakértő.)) De ha mindegyik összes hangját egyszer végighallgatnánk, akkor szerintem a választ is megkapnánk erre könnyen. 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2:  A toldalékolásunk is azt bizonyítja hogy nyugodtan lehet a BE szónak több alakja.  A helyhatározónk is BE formán kívül használja a BA formát is.  De ez szó elején is ugyanaz sokszor, tőlem aztán letagadhatod, engem nem zavar, maximum nem fogod jól tudni.  De a szó végén a  -BÓL és BŐL  formák is a BELsőt fejezi ki hiszen BELülről veszünk ki mondjuk valamit.  Azok a BóL és BŐL formák a BEL-t  jelentik.  De van BÉL szó is, talán a BÉL formával nem a BELsőt mondjuk ki?...   Akkor EB-BÉLI szándékát is kifejezheti valaki, ami valójában EZ-BÉLI, Z hasonult.   

 

BELE  szó rokonai többek közt:  Az imént említett BULLA, pont az volt a szerepe hogy BELE tettek.  A BILI is bele, hiszen beleszarnak.))  Stimmel, és ebbe azért nem kéne beleszarni, ha már felismertük ezt.))  De a BÁLA is egy nagy csomag, az a fő benne hogy BELE pakolunk.   BALATON :  ez lehet BEL-TÓ, és ennek is volna épp értelme.  Ha tó volt a TON is valamikor, és lehetett épp ha a tenger meg TEN. 

 

BULA szleng:  Ez is arról szól hogy BELE.))     De van BILÉta :  Ez BELÉpést biztosító BELÉpő. És BILÉ a kezdet. Szerinted lehet ez BEL értelmű?.))    Hazudjuk el a nyilvánvalót már,  ezzel basszuk az időt, ahelyett hogy haladnánk előre, mert  a napnál is világosabbat is magyarázni kell.   És ez kurvára annyira francia szó, hogy értjük a lényeget, azt hogy ez BE/BEL  gyökű szó, belső értelemmel.  Német nyelvben jegyet jelent, de lényegében ugyanaz a lényeg hogy BELülre mehetünk vele, legyen az előadás vagy épp egy vonat mondjuk.

 

BÁL-BULI (beli) is meghívott vendégkörrel megy, BELső kör van ott, aztán jöhet egy-két BÓLÉ is amiben úgy van benne a BELÉ, hogy a szó végén még is ott legyen, hogy ez egy LÉ, igen a mássalhangzóvázzal összedolgozik a magánhangzó és pluszt visz a szóba azzal hogy az italt LÉnek nevezi meg.  Bódító LÉ is egyben. Néha több értelmi csíra is ott van egy szóban EGYSZERRE, akár 3 féle is. 

 

az ókori görög BULÉ is egy BEL-ső kör, az ötszázak tanácsa ugye.   De régen még a BÓL és BŐL  még BÚL és BÜL is volt.    Ja és igen, számos nem ide tartozó szó is lehet, ezért kell mindig EGYÉNENKÉNT  megnézni, mert többféleképp képzünk szót.   A B  hang sokszor balra toldalékként kerül rá a szó ELEJÉRE.  Például ámul és BÁmul.  És ilyenkor ez egy teljesen más történet.  Vagy az ILLEG-BILLEG.  ÉR-BÉR    OMLIK-BOMLIK. 

 

A többi a 2. részben...