Érteni is kellene a fizikát, nem csak bebiflázni.

Tegyük rendbe a kérdés! Mindjárt látni fogjuk, hogy ennek a jelenségnek semmi köze a relativitáshoz. 

 

A villamos töltés körül villamos mező található. 

Ha a villamos töltés mozog, akkor mágneses mezőt is gerjeszt maga körül. 

Minél gyorsabban mozog, annál nagyobb lesz a mágneses mezeje, tehát annál nagyobb energia tárolódik a mágneses mezőben. 

A gyorsító energia egy része a részecske gyorsításra fordítódik, a másik része a mágneses mezőbe akkumulálódik. Minél nagyobb a részecske sebessége,  annál nagyobb része kerül a gyorsító energiának a mágneses mezőbe. Itt jön be Lenz törvénye, ugyanis a mágneses mező visszahat a részecske villamos mezejére, mégpedig úgy, hogy igyekszik megszüntetni az őt létrehozó okot, vagyis a részecse mozgását.

Amikor a részecske közeledik a Maxwell által felismert kritikus sebességhez (fénysebesség), akkor már az összes energia a mágneses mezőt táplálja, tehát a részecske további gyorsítására nem marad energia .

De mindez csak a villamos töltéssel rendelkező testre (részecskére igaz).

A villamos töltés nélküli testek akadály nélkül átléphetik a fénysebességet. 

 

Ebben a folyamatban semmi szerepe sincs az elcseszett relativitáselméletnek. 

Nem is lehet, mert a relativitási elv szerint az álló és a mozgó töltés között nem szabadna különbségnek lenni, vagyis ugyanúgy kellen viselkedniük.

 

De a tapasztalat cáfolja a relativitáselmélet butaságait.