Minimálbér után adózik. A béreket kifizette nekik 0rbán sok évre előre. Nem magyarok dolgoznak ott. Odaadtuk a földünket, fogyó vizünket, importált áramunkat. Mi éri meg akkor? Ki tud mutatni magasabbb GDP-t. De a hasznot hazaviszik.

 

https://rtl.hu/gazdasag/2023/04/05/kormany-csel-akkumularorgyarak

Orbánék egy csel miatt ragaszkodhatnak az akkumulátorgyárakhoz

A GKI becslése szerint a CATL üzeme a termelésbe állítás utáni első évben 700 milliárd forintnyi hozzáadott értéket fog kimutatni, ami statisztikailag a magyar GDP 1–1,5 százalékát teszi ki.

Ez az egyszeri növekedési hatás, különösen a 2026-os választási évben sokat nyomhat a latban Molnár László szerint. Az ország makrogazdasági mutatói jelentősen romlottak az elmúlt néhány évben, miközben technikai recesszióba kerültünk. A kormányzat jelenleg nem találja a módját annak, hogy rövid távon hogyan fogunk értelmezhető növekedést felmutatni,

A kabinet és az autópari multik érdekei már eddig is összetalálkoztak, hiszen minél nagyobb adózás előtti eredményt realizálnak a gyártók, annál magasabb GDP-értéket lehet kimutatni. A hivatalos magyarázat szerint a kormány azért ad számtalan speciális adó- és egyéb kedvezményt a multicégeknek, hogy ne vigyék el innen a gyártást, miközben a gyakorlatban ezek a bónuszok arra ösztönöznek, hogy érdemes legyen nálunk kimutatni a külföldön lévő telephelyek profitját is. 

 

https://telex.hu/komplex/2023/12/04/akkumulatorgyartas-energia-aramigeny-paksii-napenergia-szelenergia

Annyi áramot fogyaszt egy aksigyár, mint másfél megye. De ki fogja ezt megtermelni?

Eddig több mint 40, akkugyártáshoz kapcsolódó beruházást hoztak Magyarországra, amelyek összértéke nagyjából 8000 milliárd forint. Ezek a gyárak pedig rengeteg energiát igényelnek, várhatóan csak a CATL debreceni óriásgyára másfélszer annyi áramot fogyaszt majd, mint Hajdú-Bihar vármegye teljes lakossága. A város köré tervezett másik öt akkumulátoripari egységgel együtt pedig bőven kétszer ennyit.

Ahogy a miniszterelnök mondta, az új gyárak megépülése után több energiára lesz szükség, mint valaha. Az akkumulátorgyárak önmagukban nagyjából több mint 15-25 százalékkal emelik majd meg Magyarország áramfogyasztását, amelyet emellett más folyamatok is növelnek majd, így néhány éven belül összesen akár 50 százalékkal is megugorhat

Annyi áramot fogyasztanak, mint a Dunántúl lakossága

Építhetnének saját atomerőművet, de ők inkább megújulót vásárolnának

Ha egyetlen iparág, sőt szinte csak 6-8 gyár miatt nő meg ekkora mértékben egy ország áramfogyasztása, felmerül a kérdés, kinek kell ezt a plusz áramot megtermelnie. A világon erre számos modell létezik, ezek közül a leggyakoribb kettő az, hogy az erőműveket vagy energetikai magánbefektetők építik, vagy az állam.

Magyarországon az energetikai szektor átalakításai miatt magánbefektetők jellemzően csak a napelem- és szélkerékpiacon vannak, a fosszilis erőműveket és Paksot az állami tulajdonú MVM üzemelteti. Paks II.-t és az új gázos erőműveket is ők építik. Az elmúlt évek államosításai, a jogszabályi környezet és az energetikai különadók miatt pedig nem túl valószínű, hogy bármilyen külföldi nagybefektető egyszer csak Magyarországon akarna fosszilis erőművet építeni.

Így, ha nem megújuló energiáról van szó, akkor csak az MVM, tehát igazából a magyar állam marad. Ez viszont felveti a kérdést, hogy miért épít az állam a saját pénzéből, sőt valójában hitelből olyan erőműveket, amikre nem a lakosságnak, hanem néhány nagyvállalatnak van szüksége.