"Egyszerűen a népnyelv gyártott egy ehhez hasonló dolgot, nem hinném hogy a tologatáson felül különösebb más filozófia került volna elő az új szó kapcsán."

A helyzet az, hogy a taliga szót eredetileg két- vagy nagyon egyszerű négykerekű teherhordó járműre értették, amit többnyire állati erővel húztak. Természetesen a kétkerekű változatot olykor tolni is lehetett, de nem ez volt a jellemző.

A talicska szó szerintem ennek kicsinyítő képzővel ellátott kisebb, egy kerekű változata, amit valóban tolni szoktak. Azonban a taliga korábbi szó lehet, (mert csak azt lehet kicsinyíteni, ami már van) így nem valószínű, hogy a taliga TAL gyöke a TOL igéből származna. Hiszen inkább húzták, mint tolták, és a hangsor sem azonos.

C_F így ír: "A "T" bötű egyik jelentése a szótárban:
"2) Távolítást, távolodást, terjedést jelentő szók alaphangja, ú. m. ta, honnan taliga, talicska, tasz, taszít, taszigál, tág, tál (patin,patet szótól), tályog (abscessus, apostema), tántor, tántorog, tántorít, tár, tát, távol, távozik, tagad, taval, a régies tahát stb."

Viszont figyelmen kívül hagyták a gyök többi hangját, (a TÁV gyök jelent TÁVolodást, a TALaj, TÁJ, TÖR... nem), és legfőképp a taliga legelső változatát, ami egy kétágú faág volt, amire pakoltak, s ezt bizony a TALajon húzták! Tolni nem is lehetett...

Az -IGA toldalékgyök pedig a helyváltoztatásra (-IG= hazáIG) illetve magára a vontatásra (IGÁS állat) utaló jelentéssel bír.

Összeolvasva a két gyököt: TAL-IGA = talajon vontatott.