"1:  A "VAR"   ha nem hangutánzó, akkor talán a VÁR-akozással hozható kapcsolatba."

De ez meg a varjúval nem jön össze...

A V hang szerepe nem világos előttem, viszont az AR hangkettős a varjú hangja. A JÚ még kevésbé értelmezhető...

 

"2: "A BE gyök egy irányt jelent a BU pedig egy alakot"    -----   úgy tűnhet néhány szó miatt, de a nagyjára ez nem alkalmazható: "

A BUBORÉK, BUROK, stb esetében valamilyen zárt helyet, itt éppen félgömb alakot jelent (Ennek elpukkanása adja a BU hangot.

A hangok/gyökök jelentését a legrégebbi szavainkból, végződésekből lehet kiolvasni.

Az újkori szavaknál (azok megalkotásánál) a gyök eredeti jelentése már csak ritkán marad fenn, mert a fogalmak rendszerint a gyök valamilyen átvitt értelmével hozhatók összefüggésbe, amiről vajmi keveset tudunk:

BÚCSÚ, BUGRIS, BULI, BULVÁR, BUMERÁNG, BUNYÓ, BUZI, BUTIK, 

Ugyanakkor egyikben-másikban még mindig megtalálható az alaki hasonlóság -ha nem is tökéletes mása az eredetinek lásd kerék, keret, kerevet - mint a BUDI, BUDOÁR , BÚTOR,

BUJA: Jelentése feltörekvő, kiteljesedő, erőteljes - mint a buborék - . Lásd buja természet.

BUNDA:Burokszerűen védelmet nyújt (mint a bújik szóban)

BURGONYA:Talán az alakja miatt kapta ezt a nevet...

BÚJ: valaminek a takarásában van, kvázi burokban. Pl bokorban, barlangban, üregben...

BÚVÁR: Aki a víz alá bújik, s ott mintegy burokban van.

BÚG, BUMM: Hangutánzó, aminek sem alakja, sem iránya nincs, csak az utánzott hang hasonló.

BULLA: Az ókorban talizmánt tartó tok (burok) később a pecsétet tartó szelence.

 

"3:  A BUGY-BORÉK  BUGY része tisztán hangutánzó,  Csak valami bugyogást kell hallgatni, és minden érthető."

 Ez a gyök elég egyértelmű, ha minden nem is érthető. Ui. a GY hang nem véletlenül van a végén. Vannak BUZ-og, BUMM, BÚG hangutánzók is, ahol a gyökvégi hangok jelentése is más és más. A Gy sem lehet kivétel, hiszen rengeteg gyök alkotója, így jelentése is kell, hogy legyen.

 

"5:  A B hangnak sincsen ÁLTALÁNOS jelentése.  Ez is hangutánzó több esetben mint mindegyik más hangunk is."

Ettől általános, hisz semmilyen konkrét dolog nem kapcsolódik hozzá, illetve minden olyan dogot jelent, ami ilyen hangot ad. Így az ezeket a hangot adó dolgokat lehet vele beazonosítani.

 

"A valós kiadott hangokat ábrázoljuk ezekkel."

Így van, s ezekkel a hangokkal lehetett beazonosítani azt, ami kiadta. Mármint a B hanggal, mivel eleinte nem voltak - mert nem lehettek - három, vagy többhangú gyökök.

 

"6:  " Meg az U hang, mert más magánhangzóval mást fog jelenteni a gyök"   ----  az egyáltalán nem biztos hogy mást fog.  A  CSORgat és a CSURgat  esetén sem jelent mást. "

Most hoztál egy példát, ami nem annullálja a megállapításom, mivel a csörög, csőr, csíra, csirke, csarnok, csárda, cserép, csér, csűr gyökök magánhangzóit nem lehet tetszés szerint csereberélni.

Megjegyzem, csorba, csorda, csortos (csór gyökből) csorva (futóhomok) szavakban sem lehet U hangra cserélni az O-t , csak a csorog gyökében. Ja, és kizárólag csurgással kapcsolatos szavakban fordul elő.

A magyar nyelvben rengeteg kivétel van, ebből nem lehet kiindulni.