1:  Egyszer majd át kéne venni ezt a sokféle igeképzőt,  hogy mi miért az ami és mitől úgy és ahogy.

 

2:  Igen de jó néhány esetben ugyanazon igén egy T és két TT verzió is él egyszerre. ÍRT-ÍROTT (szöveg),  MÚLT-MÚLOTT(nem sokon) példák ugye. 

 

3: Egy varjú nem azért károg, mert folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgást végez, hanem mert egész egyszerűen efféle hangot bocsát ki.  A béka sem ezért bRek-eg.  De pergőhangként  több forgást végezni képes tárgy/ige alkotóeleme. 

 A CSoRgó vízben is pusztán a hangot illusztráljuk lényegében.  Ennyi az egész, nem bonyolították ezt meg.

 

4: Szerintem nem létezik olyan hogy BU gyök,  BE gyök van és a B_R hangvázas szavak  esetén a B_R  még a  burkol  értelmet viszi bele a szóba, ezt nemsoká szavakkal mutatom is.    

A BE szavunk is olyan hogy többféle formát felvesz, elég csak arra gondolni mikor a --BA és --BE  toldalékot használjuk.    B+főleg E , de bármely magánhangzóval megáll.   A BU is gyakran  BE, ha jól megfigyeljük.  Még mielőtt vita lenne, leszögezném hogy ez nem azt jelenti hogy minden BU kezdés az, pl. önállóan is szó a BÚ forma, bár az is kissé befordult állapot, de ezt a szót nem venném fixre ide. 

 

De a BÚ-TOR  szót már igen !  Ma már kerti bútorok is vannak, de eredendően a név a BE(l)  TÉR  számunkra kényelmet jelentő tárgyait nevezi meg eme szóval, BE(lső) TÉR ahová a bútorokat helyezzük.  Vagy ott a BUN-KER  szavunk ami másképp BEN(t) KÖR és tényleg körformájúakra készültek, illetve lényege a BENTi lét vészhelyzetekre.    A BU-di is egy olyan hely ahová BEtérünk dologra, és ott még BÜDI  is van gyakorta.  Tán nem véletlen hasonlítanak a hangalakok.    Budoár, mint öltözőre szintén megállnak a budira vonatkoztatott állítások. 

 

BUNda is BENti dolog, benne van az élőlény.  Ahogyan a BAN-DA esetén is.  De "ebBÚl és abBÚl "  dolgot is használják az erősen tájjelegű helyeken.   A BUGY-BORÉK  szavunk első része egyértelműen hangutánzó.  A BUBORÉK  szavunk ugyanebből van, de ez már GY nélkül.  De mi az a BORÉK?...  Az BUROK.  És valóban az, ha megnézzük hogy mi is ez, tehát nem csak a hangalak közeli, hanem tényleg megadja a BORÉK valódi értelmét a hangváz.    Az egy buggyanó hangokat kiadó BUROK. 

 

BARKA--BÁRKA--BIRKA--BŐRKE (sertésbőr)---BURKA (muszlim ruha)--- BURKA (burok-ja) --- 

 

Itt minden szó felépítése ugyanolyan, és minden szó mögött van egy közös nevező ami megadja a szavak fő bbértelmüket.  Persze mind önállóan egy pontos dolgot azonosít be ettől még.     Minden szó végén kicsinyítőképző van.     A B_R hangváz ami előtte van az minden esetben ezt a BURKOL értelmet jelenti a szóban.  A BIRka a szőrzete által, a ruhát csak meg kell nézni képen,  a BŐR is borítás, BURKOL mindenkit, és a többit nem is magyarázom mert annyira egyértelmű és a bugy-BORÉK második része is épp beletalál, igen az is egy BUROK.  

 

5: Igen, ezen S hangos szavaknál mindnél valóban igazából is S hangos tevékenységek állnak a háttérben.

Ezt a részt én magam is így tartom.  Valós hangjelenségekhez köthettük a legősibb szavainkat.  De  ezen a ponton a kiadott hallható hang a dolog lényege, itt még ha a toldalékoktól eltekintünk, csak egy SI-SE-SU-SÜ és stb.  valós  hangjelenségekről van szó,  és itt még ennyi lesz a dolog lényege...