"1: Értsük már meg hogy szinte MINDEN hangunkra írhatóak tucatszám a mozgást kifejező szavak."
Ez így igaz, mivel sok szóban fordulnak elő ugyanazok a hangok, és nem csak egy hang fejez ki mozgást.
"Ez nem az SZ sajátsága."
Senki nem is állította...
"MOZOG, HALAD, KÖZLEKEDIK, FUT, ROHAN, BOLYONG, KERING, VÁGTA, LOHOL, FOLYÓ, JÁR, HULL, ESŐ, ÁRAM, ERED, UTAZÓ, CSÚSZÓ, MOCCAN, DOBJA, SIET, NYOMJA, HÚZ, és stb...
Nincsen domináns hangja ! Mindenféle hang részt vehet ebben."
Így nem is lesz! Rendezd valamelyik hang szerint a gyököket, s meg fogod látni a gyökök jelentésbeli azonosságát.
Az erőteljes, ismétlődő, tartós mozgás kifejezője az R hang. Akár a gyök elején, akár a végén van, ezt a jelentést kölcsönzi a szónak:
keRék, foRog, pőRög, piRul, göRdül, süRög, csuRog, höRög, töRik, meRít, boRul, ciRkál, döRög, jáR... Ill. Ropog, Recseg, Rak, Rabol, Ragad, Röfög, Röhög, Rajzik, Romlik, Roskad...
A vizes gyökökben viszont a CS hangot találjuk:
CSurog, CSöpög, CSermely, CSapadék, CSatak, CSeber, (ivó)CSanak, CSeCS, CSerz, CSatorna, CSupor, CSésze, CSónak, CSő... ill. poCSkol, loCSog, luCSok, fröCSög, toCSog, moCSok, moCSár, köCSög...
Mivel más jelentése is van egy hangnak, - hiszen más, hasonló hangot is utánoz - Más csoportot is össze lehet állítani:
CSikorog, CSipog, CSilingel, CSeng, CSerreg, CSörög... ill. feCSeg, reCSeg, viCSorít,
"Egyébként meg ezek az SZ hangos cselekedetek gyakorta hangutánzók,"
A legtöbbször hangutánzók a hangok, mert azt lehet hangokkal utánozni, ami hallható.
Érzelmi megnyilvánulásokra is vannak hangok, ezek nem hangutánzók.
"SZISZEG--SZUSZOG mondjuk, ez egy hangutánzó megjelenítés, nem a mozgásról szól, hanem a hallható jelenség ábrázolásáról, és csak ennyi, nem kell ezt túlgondolni szerintem..."
Nincs túlgondolva, mert ezek a gyökök a levegő mozgásának hangjából származnak: SZél, SZellő, SZipog, SZít (tüzet fúj), SZid, SZimatol, SZopik, SZív...
"2: Igen, a hangutánzásról beszélek én is. Ez lesz a jó nyom, de egy SZ hang is sok mindenhez köthető, nem lehet besorolni 1 dolog mögé."
Nem is kell egy dolog mögé besorolni, mert nem csak mozgást fejeznek ki a hangutánzás révén, hanem azt a tárgyat is jelölhetik, mely kiadja a mozgása által azt a hangot.
"3: Ha valaminek 10 egymástól független "jelentése" van, akkor nincs általános jelentése."
Minden további nélkül lehet egy hangnak 10, vagy több jelentése is. Ma is vannak több, sőt sok-jelentésű szavak.
Sokszor leírtam, de mindig figyelmen kívül hagyod, hogy őseink sokféleképp ejthettek ki egyazon mai hangot, és még testbeszéddel is tehettek különbséget köztük, megsokszorozva hozzájuk rendelhető jelentések számát. De mivel ma már nincsenek a hangoknak különböző változatai (a mi nyelvünkben) és testbeszéddel sem kísérjük a kiejtésüket, mindazok a jelentések egyetlen mai hanghoz kötődnek.
És más hasonló hangokat is jelölhettek egyazon hanggal. CSobog-CSattan-CSipog
"4: Hogy hogyan lesz ige egy FOGYASZT?... FOGY szóból indítunk, ez eleve ige, aztán FOGY AZ,"
Elődeink nem foglalkoztak szófajokkal, ők csak megneveztek valamit, amit mi jóval később vagy igének, vagy főnévnek, vagy valami másnak nevezünk attól függően, éppen mire használjuk. Persze, idővel eldőlt, melyik szót miként használunk (igeként, vagy főnévként) és ezt meg is szoktuk mára, de még így is maradt néhány "kettős" szavunk:
Pl a fagy, vár, kereszt (köroszt), sír, terem, sült lehet ige is és főnév is.
"A KÉZ itt KESZ, és a 3 hangos szavunk 2 helyen is eltér. A hang=jelentés okán ez a szó nem is lehetne egy dolog, pedig bizony ez pontosan EGY..."
A hang=jelentés nem változik, illetve csak csekély mértékben tér el, hiszen a két gyök azonos helyen lévő hangjai csaknem azonos jelentésűek. A hangok idővel alakulnak, módosulnak, ez benne van a pakliban.
A látszik szót úgy ejtjük: láccik. Lehet, hogy 1-2 ezer év múlva így is írjuk. No, akkor már lehet agyalni, honnan és miből ered ez a szó...
