Aki olvaso-TT( egy könyvet), való igaz hogy VALAMIT olvasott és ez épp hajazhatna a tárgyiasításra.   Csak hát  jelen időben és jövő időben is épp ugyanerről a VALAMI-ről van szó és ilyenkor OLVAS és OLVASni fog lesz.    Azaz a T hangok a végén a múlt jelzésen felül a tárgyra utalást nem igen végzik.  Mert akkor a jelen-jövő idős szavakban már ott kéne lennie. 

 

Mondok egy másik hasonló hangalakot, az OLVASZT  szót.  A fenti mintára ez OLVASZTOTT  lesz.   Itt viszont a szó már jelen időben is OLVASZ-T, és jövő időben is OLVASZTANI fog, azaz ez ilyenkor  jelzi a szerintem itt már a szóban rejlő tárgyiasítást.  Aztán múltban OLVASZTOTT.  Miért dupla T a vége?... Jó kérdés.

 

Mert van hogy csak 1 T van, aztán hiába mássalhangzó a szó vége akkor is:   emel-T szintű oktatás  , utalT  pénzösszeg,  fúrT kút,  megfenT  kések. 

 

De több szónál mindkét forma létezik egyszerre !  Nézzük csak:  

 

A felhozott ÍR szó, és most papírra írunk:    ÍRT  szöveg is lehet rajta és ÍROTT  szöveg is.  Mindkettő helyes.    Vagy a MÚLT  és MÚLOTT esete:   két autó majdnem ütközött és 1:  ez nem sokon múlt. 2: nem sokon múlott.  Így is mindkettő helyesnek látszik.  Azonban ha időpontról beszélek és megkérdik hogy hány óra van?...   1:  8 óra MÚLT  10 perccel.  Jónak tűnik.   2: 8 óra MÚLOTT 10 perccel.  Ez utóbbit is meg fogják ugyan érteni, de lehet jön egy diszkrét kis kérdés utána , hogy tényleg te honnan származol.))

 

De az autós példánál hibamentes mindkét verzió.   

------------------------------------------------------------------------------------------------

 

A CS-vel sorolt szavak valóban sokszor vizes hangok, mármint az első kör.  Nem csak CS okán, mert a CSORGÓ-CSURGÓ víz CS_RR  szerű hangokat ad, ha folyamatos.   Párhuzamosan megy a kettő, valamely vízrész épp most éri el a felszínt, a korábbiak meg épp tovább állnak . Egy mosogatónál érdemes megnyitni a csapot és direkt hallgatni.     Van más vízzel közösíthető is, BUGY-borékolás, FRR, a forrás-forró víz hangja,  LOCS-pocs  mondjuk, ez is CS hangos,  de az ESŐ esetén mit hallunk?... Ezt a SSSSS, ez a műsor megy mikor esik.   Vagy egy ÁS  szónál mit hallunk mikor a lapát újra és újra a kavicsba, földbe, homokba, hóba hatol?...  Épp ezt, hogy SS,SS,,SS,,SS.    

 

A HIÚZ  tényleg hiúú-zik.  Az egyik jellemző hangja a neve !...