Azzal illik tisztában lenni, hogy hány rag, képző és jelző van a magyar nyelvben, s melyek ezek. Hogy hogyan keletkeztek, az a másik kérdés. További, hogy megvan e más nyelvekben?

Aztán következik a besorolásuk, mert ugye vannak személyragok, -képzők, stb.

A felhozott -asz, -esz képzők lehetnének éppen a rámutatás az-ez szavaiból, csak éppen az a kérdés, hogyan kerültek az alap a! és e! szavak után? (Ehun e! Ahun a!)

(Ebből is van toldalékunk: ingó > inga, zúzó > zúza, stb.)

A válasz túl hosszú, majd alkalomadtán kifejtem a saját meglátásomat.

Még csak annyit ezzel kapcsolatban, hogy ezek sok nyelvcsaládban megvannak, bizonyítva a közös eredetet.

Eurasiatic: *ʔa (*ʔe)

Meaning: that, this (prob. *Ha that, *He this)

Indo-European: *e-n-, *o-n- (also *e- in Hitt. and IIr.)

Altaic: *é (perhaps *a / *e mixed)

Uralic: *a- (in UEW together with *o ˜ *u), *e-

Kartvelian: *ha- (also *e-)

Dravidian: *a-/*ā

Eskimo-Aleut: *aɣǝ-

References: ND 751 *ha, 752 *h[e].