"Nagyon sokféle igeképzőnk van.  És te is épp azt szoktad állítani hogy a ragjaink és toldalékainknak is van/lehet eredeti jelentése."

Ezen nem is vitatkozom...

 

"Akkor meg nem kéne élből lesöpörni az asztalról az ötleteket, mind megér egy vizsgálatot szerintem, így lehet megfejteni a történeteket."

Nem söpörtem le, nem minősítettem,  csupán nem értettem egyet az Sz_T váz OSZT jelentésének általánosításával.

 

"Ami a szó végi -ASZT ,  --ESZT,  OSZT, öSZT  formákat illeti én szerintem ezeknek is jelentése van, és ez legalább kétféle dolog.  Az egyik az OSZTás értelmét viszi a szóba,"

Épp ezt veséztem ki, hogy nem viszi. Illetve csak az OSZT gyökben van jelen, a többiben nincs!

 

"a másik meg mintha az AZ szó lenne tárgyraggal együtt AZT formában és a toldalék verziója meg mondjuk ASZt"

Ezért fontos a hangok jelentésének ismerete, mert elkerülhető az ilyen melléfogás.

 

A "mindaz"  s talán az "igaz" szóban valóban az AZ mutatószó található, de a hajaz, vajaz, falaz, nyakaz, díjaz, íjaz, oldalaz, nádaz, stb. szavakban az (a)Z végződés szintén valamilyen mozgásra utal. Jelen esetben a Z hanggal utánzott típusú mozgásokról lehet szó: Zümmög, zizeg, zaj. Ugye, a MOZ-gat gyökben is ott a Z hang... 

 

Már írtam, hogy az R hang is egyfajta mozgásnak a hangja, s az L hang is: inal, gázol, búbol, súrol, sorol...

A K hanggal a kopogó hangot másolták, míg a Cs-vel a víz csurgó, csobogó, vagy a tárgyak csapódó hangját, P-vel a pergő hangot, G-vel a gördülőt, T-vel a föld tompa hangját, S-sel a súrlódó, Sz-szel a sziszegő hangot adó tárgyakat azonosították stb.....

Teljesen természetes, hogy a hangok a mozgások kísérő jelensége, és az is, hogy a különböző (mozgó) dolgok különböző hangot adnak ki, ezért volt alkalmas a hangutánzás (mint a tárgy mozgása által keltett hang) a tárgyak, tárgycsoportok beazonosítására, ma úgy mondanánk: megnevezésére.

Ezért nem meglepő, hogy ezek a hangok hovatovább mozgások kifejezői, tehát mozgást fejeznek ki. (Azt a mozgást, az tárgyat jelentik, ami kiadta azt.)

 

"Mivel a legtöbb cselekvés, történés eleve  mozgással jár, így ezt könnyű abszolválni.  Ha K-val sorolom az igéket ugyanez lesz.  Ha F, CS, D-vel soroljuk, akkor is mozgás lesz a legtöbb ige..."

Csak éppen az nem mindegy, milyen mozgást (tárgyakat) jelölnek az egyes hangok.

Mert, ugye, a kertel, gördül, pereg, forog, kopog, ropog, csiszol, topog, csurog, csap, száll, szuszog, zúz, zúg, st6b szavakban mindben  egyértelműen jelen van a mozgás, de különböző dolgokra vonatkoznak, nem szinonimái a szavak egymásnak.

A nyelvi építkezés logikája pedig az, hogy ezekből a kezdeti építőkockákból rakja össze a gyököket, gyökökből a szavakat, szavakból az összetett szavakat.