"Az OSZT szó igazi lényege az SZ_T   hangkapcsolat."

Minden mással egyetértek, kivéve ezzel a mondattal.

Ti. az osztás jelentést az -OSzT gyök hordozza, más SZ_T vázú gyökök más jelentéssel bírnak:

hegeszt, meneszt, jöveszt, függeszt, ijeszt, erjeszt, gerjeszt, illeszt, dülleszt,

gubbaszt, ragaszt, tapaszt, akaszt, maraszt, riaszt, szalaszt, támaszt, virraszt, olvaszt.... És még sokáig lehetne sorolni.

OSzT végű szavunk jó, ha 8-10 található, és erőlködés nélkül ezeknél található meg az osztás jelentése, az imént felsoroltaknál nem.

 

Tehát valamilyen más jelentés után kell néznünk, ha az SZ_T hangvázra általános jelentést kívánunk megadni.

Ez az általános jelentés pedig valamilyen cselekvés, ami az Sz hanghoz kötődik.

Nézzünk rá példákat:

Mász, kúsz, esz, isz, úsz, verek-sz(ik), tet-sz(ik), tesz, vesz, hisz, szaglász, bóklász...

Az alábbi szavakban is, de itt szembetűnően és jól láthatóan igeképzőként szerepel:

emlék-sz(ik), szándék-sz(ik), bogar(á)-sz(ik), eskü-sz(ik) 

Szókezdő hangként is mozgást kölcsönöz a gyöknek: Szab, szalad, szakít, szél, szel, szúr, szűr...

 

Az Sz hang olyan hangutánzó, mely lágy, finomabb mozgások, cselekvések utánzója: szél, száll, szellő, sziszeg, szipog...