A relativitáselméletről szóló egyik tanulmányom összefoglalója:

 

"Einsteinre ma úgy tekintenek, mint egy géniuszra, a modern fizika megalapozójára. Elismerik, hogy voltak apró tévedései, de hívei szerint mindez nem kisebbíti azt a csodálatos végeredményt, amely a relativitáselmélet megalkotásában csúcsosodott ki.

Tanulmányomban szeretném bemutatni, hogy a relativitáselmélet nem egy csúcsteljesítmény, hanem éppenséggel Einstein legnagyobb tévedése. Valójában a modern fizika zsákutcája, a tudomány fejlődésének legfőbb akadálya. Lássuk miért!

 

A relativitás alapgondolata még a 19. és 20. század fordulóján született. Ekkor végezték el a híres Michelson-Morley kísérletet, amelynek negatív eredményéből Einstein azt a téves következtetést vonta le, hogy fényközeg nem létezik. A fény terjedéséhez nem szükséges semmiféle közeg, a fény csak úgy, az üres térben, a vákuumban terjed. A fényközeg kitagadása vezette el Einsteint a relativitáselmélethez, amelynek két alapfeltevése:

- a relativitási elv

- és a fénysebesség állandósága.

 

Tanulmányomban ki fogom mutatni, hogy mindkét alapfeltevés hibás. Négy olyan kísérletet fogok ismertetni, amelyek mindegyike ellentmond az einsteini alapelveknek. Ebből következően a hibás alapokra felépített relativitáselmélet is teljes egészében tévedésnek minősíthető. A relativista fizika teljes kudarc, ezt idős korában már maga Einstein is tudta. Mivel a modern fizika nagyrészt a relativitás elvén nyugszik, így a modern fizika alapjaiban hibás. Ennek ellenére sajnos még ma is tanítják az egyetemeken.

 

Úgy gondolom, hogy a fizika további fejlődésének legkomolyabb akadálya a relativitáselmélet. Tanulmányom konklúziója az, hogy az einsteini relativizmust el kell felejteni, és a valóságos tények alapján felépíteni egy új fizikát, amely összhangban van a kísérleti tapasztalatokkal. Ez megnyitná az utat a természettudományok további fejlődése előtt."