Szerintem az elmének két síkja van. A mesterséges elmének is két síkja kell, hogy legyen. Az egyik sík a múltat reprezentálja a másik a jelent. A múlt és a jelen között van a neurális hálózat. A bemenete a múlthoz kapcsolódik. A pillanattal előbbi múlthoz. A kimenete az agy felszíne vagy a gép felszíne. A kimenete a következő állapotra van tanítva azaz a jelenre. A jelent a szemünk, a fülünk azaz az érzékszerveink prezentálják. Szerintem az elme a múlt és a jelen között teremt kapcsolatot. Ha eltérés van az elménk kimenete és az érzékszerveink által beküldött valóság között akkor tanulás történik. Ez a rész szerintem a tudattalan elme. Egy belső reprezentáció készül a világról.

Nemrég átjött egy ismerősöm és azt mondta, hogy ez a számítógép asztal lejjebb volt állítva. mármint a magassága, ami állítható. Észre vette. tudattalanul ott volt az elméjében az eredeti számítógép asztal magassága. Akkor vált tudatossá amikor különbség volt az ő belső reprezentációja és a későbbi valóság között. Tehát ezt az egész belső reprezentáció készítést az elme magától tudattalanul csinálja. 

De akkor hol van a tudatos elme? Ugyanitt ezeken síkokon. Szerintem főleg a beszédközpont környékén. Csak ezek az agyi felületek nem a külvilágra csatlakoznak hanem egy belső visszacsatolás van. Magunkban beszélünk, gondolkodunk, magunkban képzelődünk. Belső visszacsatolás, belső pörgés. Ez a része ennek a múlt jelen síknak amit tudatnak nevezünk szerintem. A múlt-jenen sík szerintem egyetlen közös egység az agy bemeneti rétege és a kimeneti rétege amelynek egy részét az érzékszervek felől jövő információ tanítja, ez szerintem a tudattalan rész, a másik részét a véletlen tanítja. Igen, szerintem a véletlen. A motoros kimenetek azaz pl a mozgás a véletlenből fejlődik ki. Pl egy kisbaba megmozdítja a fejét akkor egy más képet lát. Ez a változás megjelenik a látó területen, a tudattalan területen mint különbség, azaz mint egy tanítani való dolog. Az új kép izgatja a jutalmazó dopamin rendszert és ez a tanulás az adott motoros mozgást is megerősíti. A gyerek először mozgatja a szemét, fejét, majd a testét stb. Újabb és újabb bemenetek jutnak elméjébe amik megerősödve kifejlesztik a mozgást. Ugyanez történik a beszéddel szerintem. Egy új világ nyílik meg miatta. Létrejön a dolgok szavakkal való reprezentációja. Egy tömörített hatékony módja az információ reprezentálásának és átadásának. A tudat szerintem így szépen lassan fejlődik ki. Végül létrejön az öntudat ahol az ember, majd a (AIgép), nem egy másik tárgyra referál hanem saját magára.

Ennek mintájára írtam jó sok számítógépes programot. Ezek mikrovilágok. Ezekben a neurális hálózatok képesek egymással egyszerű játékokat játszani. Kockákból tornyot építeni, labirintusokat maguktól felfedezni és utána rutinnal végigjárni pillanatok alatt. Nem nincs öntudatuk. Kis világok.