"1: De márpedig, bizony a KARmolás szó közvetlenül a KÖRmöl szóból származik."

Ugyan, ne viccelj már!... A macska karmol, a diák körmöl (ír). A macskának karma, a diáknak körme van.

 

"2: A koszt eredeti jelentése fejadag."

A koszt jelentése élelem:

1. Étkezés; a táplálkozás ideje alatt általában elfogyasztott, illetve táplálkozáshoz szükséges élelem.

"Eredet [koszt < német: Kost (élelem < költség) < latin: costus (költség, fenntartás) < consto (fennáll, fennmarad) < sto (áll)]"

https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Koszt

 

"Amúgy a KASZT  szó is ugyanúgy az osztottságról szól."

Ez rendben is van.

 

"POSZT:  közzé tételt jelent valóban, más szavakkal MEGOSZTÁST,"

Ma, az internet korszakában igen, de eredetileg nem ezt jelentette.

A POST(a) szó is ezzel rokon, de az sem megosztásról (szétdarabolásról) szól, hanem a küldemények eljuttatásáról a címzetthez.

-OSZT végződésű szavunk igen kevés:

oszt: Pl kártyát
foszt: Pl: kukoricát
nyugoszt: Valakinek a nyugalmát adja vissza
koszt: élelem
poszt: nyilvánossá tétel, ill. őrhely
riposzt: válasz valamire
komposzt: zöldtrágya, szerves hulladék
proszt: ostoba, egyszerű.

 

Már sokszor leírtam: Nem szabad egyetlen értelmezésnél leragadni, mert a gyököknek sokféle jelentése volt és van.

Az -oszt, -aszt, -eszt végű szavak (toldalékok) inkább valamilyen történésre, cselekvésre utalnak, s nem a darabolás (osztás) az elsődleges jelentésük.

Maraszt, halaszt, nyugoszt, málaszt, keleszt, ijeszt, éleszt, stb... Ebbe a körbe tartozik az OSZT szó is, de nem ez tekinthető az eredetinek, hanem a toldalékok általános jelentése.

Gyanítom, hogy ezekben a gyökökben az SZ hang jelentése dominál, ami szintén mozgás, cselekvés jelentésű. Méghozzá olyan cselekvés, történés került ebben a hangban megnevezésre, ami sokkal lágyabb, mint az R , vagy a G hang esetében: Sziszeg, szél, szel, szag, szab, szó, stb.

 

"például az OSTya  szó is erről szól, hogy rétegzett, tehát osztott felépítésű étel."

Az ostya egyáltalán nem osztott felépítésű, kifejezetten egyrétegű tésztaféle:

"Vékony, kisütött tésztaféle, amelyet élesztő nélkül készült tésztából forró fémlapok között sütnek ki."

https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Ostya

Az egy más kérdés, - és ne tévesszen meg - ostyát lehet rétegezni, közte töltelékkel, ami már a nápolyi szelet. (több ostyaréteg, közte valamilyen krémszerű töltelékkel)

 

"GESZT:  eredetileg vágott erdőt, azaz erdőRÉSZT jelent,  azaz  osztott erdőt."

Nézd meg a szó jelentését:

https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Geszt

"2. (elavult) Fás terület, liget.  Éles kiáltások árulják el, hogy pávák tanyáznak a gesztben. (Jókai Mór)"

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/g-2CDF3/geszt-2D3F2/

Tehát nem kivágott eredőt jelent, hanem ellenkezőleg, erdős területet. Szó sincs az erdő osztásáról. Inkább a fák szét- ill elterjedéséről, erdővé alakulásáról:

"A lankás hegyoldalon idővel fiatal fákból álló geszt sarjadt."

 

 "De nekem akkor is arra hajaz egy RAGASZT  szó mintha azt közölnénk hogy RAGasztjuk AZT és a nagybetűs részeket meg összehúznánk.  Tehát mintha a szó végi ASZT ebben az esetben a mutatószavunk tárgyesete lenne..."

A szavak megalkotása nem így történik.

Jelen esetben van egy tárgyunk, a RAG. Ezt a RAG-ot toldjuk egy cselekvést kifejező gyökkel: -ASZT, és lesz belőle ige.

A mutatószavak nem igék, nem fejeznek ki cselekvést, így nem is lehetnek igeRAGok.

Ráadásul a mutatószóban Z hang van, ami a zizeg, mozog, zaj, stb. (szintén) mozgást, cselekvést kifejező hang, csak más jellegű cselekvésről szól.