"Egy gurulni tudó test a GÖRbe vonalai végett képes a lejtőn KÖRbe haladni a tengelye körül.  Ez a lényege, hosszirányba lehet egyenes az a cső,  hosszirányban nem is fog legurulni, de keresztben igen..."

Mégis csak ( és csakis) azt a tárgyat nevezzük görbének, ami hosszirányban eltér az egyenestől, legyen annak bármilyen alakú a keresztmetszete.

Ez a magyarázatod erősen sántít, mert a görbe tárgyak a boga Istennek sem gurulnak sem a lejtőn, sem máshol. Valami hasonló elgondolás csak abban az esetben állja meg a helyét, ha valamilyen átvitt értelmezés útján lettek az ilyen tárgyak megnevezve.

Lehetséges, sőt valószínű, hogy eredetileg valóban a hozzávetőleg kör keresztmetszetükről kapták nevüket az amúgy rendszerint görbe tárgyak: faágak, rönkök, s ez az elnevezés az alakjuk miatt maradt rajtuk, illetve alkalmazzuk mindazon tárgyakra, melyek hosszanti irányban görbék, mint a faágak.

Ez az, amikor az átvitt értelmezést nehéz visszafejteni. Erről beszélt @altercator is:

"Ha nincs egy szónak leíró, vagy képszerű tartalma, valószínűsíthető, hogy származék.

A kérdés mindig az ilyen esetekben, hogy node miből?"

De ez még a könnyebbik eset...