A középiskolában a körmozgásnál vezették be a perdület fogalmát. De még az egyetemen sem említették meg az egyenesvonalú egyenletes mozgással kapcsolatban. Magamtól pedig nem jöttem rá. Úgy tíz évvel ezelőtt Susskind előadásából tudtam meg. Akkor meglepődtem. Nem most csodálkozok.

 

 

Lépjünk túl ezen. Van még néhány dolog, amit nem értek. De ma nem hordjuk el az egész Gellért-hegyet.

 

Teller Ede: Baj van a nitrogénnel .. mert a rezgéshez két szabadsági fok jár. (W.J.Gibbs)

1) A rezgéshez miért tartozik két szabadsági fok? A kinetikus és a potenciális energia összege állandó.

2) Magasabb hőmérsékleten mégis felveszi ezt az energiát. Kérdés: amikor a gáz kondenzál, és már nincs szabad úthossz az ütközések között, például egy kristályrácsban. Nekem úgy tűnik, hogy alacsonyabb hőmérsékleten ismét kénytelen a rezgési mozgásforma feltöltődni energiával. Hogy is van ez?

 

3) A súlyzó ütközésére hogyan lehet felírni a hatásintegrált?

Eddig csak olyan Lagrange-függvényekkel találkoztam, ahol a mozgás valamilyen potenciálban történt.

Másrészt viszont ilyen ütközéseket Feynman-gráfokkal szoktak számolni.