A tudat az egyéni létezésünk anyagtalan aspektusa; az az anyagtalan létminőség, amelyben az egyéniségünk megnyilvánulva képes felismerni saját létezését, reflektálni a külvilágra, és önmagára. 

"egy kellően összetett struktúrában az egyszerűbb kölcsönhatások tömegéből felbukkan egy nem várt tulajdonság?"

A tudat nem lehet tulajdonság, mert a tulajdonságok nem képesek reflektálni önmagukra és nem képesek a rendszertől független autonóm viselkedésre. Nemhogy nem fizikai tulajdonság, hanem a lényegünk meghatározó létminősége. Egy adott személy egyénisége nem a test produktuma, hanem a tudatáé. 

"Miből következik, hogy csak az élőlények lennének erre képesek?"

Abból, hogy nem csupán az élőlényeknek van tudatuk (az csupán a külső perspektíva), hanem a tudatok testesülnek meg élőlényekben, (ez pedig a belső nézet amit mindenki átél a saját létezése folyamatában). A tudat tehát nem létrejön, hanem van és megtestesül.
A tudat legalapvetőbb fizikai aspektusa az élet, a halott anyagot élő organizmussá szervezi.

"Másrészt: léteznek különféle tudatállapotok."

Természetesen léteznek különféle tudatállapotok, és tudati fejlettségi szintek. Ez semmiben nem céfolja a tudat létminőségét, és autonóm létezési tulajdonságait. 

Mindezek miatt sosem lesz tudata egy gépi, nem élő rendszernek, így intelligenciát sem lesz képes megvalósítani soha. Legfeljebb szimulálni, aminek majd meglátjuk hol lesznek a korlátai.