"A K_R gyök jelentése aszerint változik, hogy milyen magánhangzó kerül középre. Ha Ö, akkor kör jelentése lesz, ha A, akkor kar..."  

A magánhangzó bár új értelmet is vihet akár a szóba, de a KÖR  nem tűnik el a szavakból, hiába KAR a szókezdet.  Már eleve a KAR szó is körértelmű.  KARika szerinted tán négyzetgyökön van))?  Körgyökű így is.

De az énekKAR is énekKÖR és még megtaláljuk leírva is így.  KÓRus más szóval, ez ugyanúgy KÖRértelmű.

De ARANY Jánosnál a KERing még KÖRÖNG-ött.  Vámbéry még KÖRszaknak írta le a KORszakot.  Biztos ő is hülye hozzá.))    Gárdonyi még simán KÖRÖSZT néven írta a KERESZT szót le !   Kurvára nem az ősember idejében vagyunk ekkor, alig 100-150 évvel ezelőtt ez így is divatozott leírva lenni a KEReszt szóval egyetemben.    Persze mert a KEReszt eredendően KÖROSZTÓ,  ez a lényege,  az ősi leleteken is tömegesen találunk körben ábrázolt kereszt szimbólumokat.  

A KORona szót az 1800-as évek könyveiben még megtaláljuk KÖRona hangalakban is.  De ez is egy KÖRforma tárgy, jogos a neve.   Ballagi Mór az 1858-ban megjelent német-magyar szótárában  használja a megkarmol helyett a megKÖRmöl szót is, illetve a kürtő helyett van hogy KÖRtő szót használ fel. 

Tehát a fenti példák is az egyébként nyilvánvaló logikai kapcsolaton túl még írásbeli emlékek formája is azt mutatja hogy a KÖR hangalak más alakban is nyilvánulhat meg...