'FAGYASZTÓ és MÉLYHŰTŐ  ------  ugyanazt mondom csak másból építem.   De új szót is könnyen létrehozhatnék rá, annyit mondok hogy JÉGDOBOZ mondjuk és kész is vagyunk."

Nem lőttél bakot, mert a hűtő régebbi neve jégszekrény volt. Igaz az nem tudott mélyhűteni, vagy fagyasztani, de ma már csak egyszerűen hűtőként emlegetjük.

 

"Lesz akkor egy  FAHBEB  nevű eszközünk.  Tegyük fel ez megtetszik az embereknek és elterjed és népszerű lesz.   Nehéz kimondani kicsit, így tegyük fel a népnyelv szépen elhagyja a H hangot és fokozatosan egyre inkább FABEB módon fogja ezt megnevezni.  Aztán itt nekem ezek után 6 ezer évvel később (ha ennek a folyamatnak nem marad írásos nyoma),  aztán kurvára találgathatja majd bárki hogy ez a hangalak mi a jó francért az ami.   Aztán lehet találgatni majd hogy "mire gondolt az ősember" ))"

Ugyan ez a helyzet a gyökökkel is, végső soron azok is mozaikszavak. Ti. a hangok is lényegében szavakat jelentettek azzal a különbséggel, hogy akkor még nem voltak szavak. Hogy pontos legyek, szavak híján csak hangokkal, (egy-két, a jelenséget utánzó, arra jellemző hanggal) tudták megjelölni azt a dolgot, amire gondoltak. Nekünk ezekre a dolgokra már vannak szavaink, de nekik - az őseinknek - még nem voltak.

 

"Lesz akkor egy  FAHBEB  nevű eszközünk.  Tegyük fel ez megtetszik az embereknek és elterjed és népszerű lesz."

Persze, hogy megtetszik, mint a TV, DNS, OTP, FTC..., mert rövidebben lehet kimondani.

 

"Aztán lehet találgatni majd hogy "mire gondolt az ősember" ))"

Ha elfelejtjük a betűk jelentését, - márpedig elfelejtettük - akkor bizony elég nehéz helyzetben vagyunk, de mégsem reménytelen. Ui. a mozaikszavak hangalakja és jelentése közt kapcsolatok fedezhetők föl, mint a gyökökben levő hangok és a gyökök jelentése között. Ezért, ha nem is ismerjük a mozaikszó egyes betűinek jelentését, sokszor elég nagy biztonsággal utólag is megállapítható.

Pl: Nézzünk néhány ismert mozaikszót: Ántsz, Áfész, Ávh, Ávü, Ász, Ág, Ápv rt. 

Miután tudjuk, hogy ezek mindegyike állami feladatot lát el, (a funkciójából kiderül), így nem nehéz beazonosítani, hogy az állam szó az Á betűvel van jelölve.

De nem igaz az Áfor, vagy az Áfa esetében.

Hasonló a helyzet a gyökök hangjainál is azzal a különbséggel, hogy ott nem teljesen más jelentésűek az azonos hangok, hanem van köztük valamilyen logikai kapcsolat, mint a kicsi, kemény, kopog, kör között.

Amikor gyököket vizsgálunk, számításba kell venni, hogy egy-egy hangnak esetleg más jelentése is lehet, ami látszólag teljesen más, mint amire gondoltunk. Különösen igaz ez a magánhangzókra. Sav-sáv, vaj-váj, haj-háj, (cipőt) fűz-fűz (fa)  fal-fal (eszik)

Ezért nem lehet mechanikusan minden azonos hangvázú gyököt egy kalap alá venni még akkor sem, ha a magánhangzó is megegyezik benne.

Természetesen ettől még létezik a gyökrendszer, csak körültekintőbbnek kell lennünk...

 

"KÜRT  szó részletesebben :   Ebben az ÜR gyök "szó szerint"  szerepel, ez az üresség/üregesség  tömören 2 hangban kifejezett értelmezése."

Igen, benne van, de koránt sem biztos, hogy ezzel a jelentéssel.

 

"1:  Az ŰR gyök mintha olykor UR formában is ezt jelentené, [... ] (biztosan nem mindig, de sokszor)"

Éppen erre a hibás gyakorlatra hívtam fel a figyelmet az imént... Még az sem biztos, hogy azonos hangváz - jelen esetben ŰR - azonos jelentést hordoz! Lásd majd alább.

Az R hang jelentése elég egyértelműnek látszik, viszont nem azonosak a magánhangzók. Tehát már itt rezeg a léc.

Ha egy kürtről beszélünk első kérdés, hogy mi a célja? Mert ez lesz a névadás valószínű alapja.

Ugye, azért készült, hogy messzire hallatszó erős, intenzív hangot adjon. Milyen hangot ad a kürt? Egy hosszan tartó Ű-szerű hangot. Tehát logikusabb, hogy a nevében ez a hang szerepeljen és nem pedig az ŰR jelentésű gyök. (nem ezért készült, nem ez a funkciója)

Ettől még az ŰR (üres, üreg) is kaphatta nevét az Ű-szerű visszhangjáról, de nem tartom valószínűnek, hogy a kürt az üressége miatt kapta ezt a megnevezést.

Ennek megfelelően szerintem a kürt K-Ű-R(t) hangokból (egyhangú ősgyökökből) áll, amit így lehetne "lefordítani": kicsi/kemény - Ű - hangot adó.

A Te verziód szerint K-ŰR(t) azaz: kicsi/kemény - üres.

Most gondolkodj el azon, melyik változat adja vissza ennek a tárgynak a lényegét (amire használták).

Írtad: "Szerintem oka van ennek, tudatos szóképzéssel a dologra jellemző főbb tulajdonságait  a nyelv a szóba direkt beleépítette..."

Ugye, a kürt legfőbb tulajdonsága, hogy Ű-szerű hangot ad. Ezért készítették, ez volt a fu8nkciója.

 

"A KÜRT hangalak először nem a hangszert    nevezte meg ! Hanem egy szaruból álló dolgot az ezzel rendelkező állatok fején. "

Így is lehet gondolkodni, csak akkor meg kell magyarázni, hogy annak az üreges valaminek miért szarv a neve, s miért nem kürt? És miért csak az a kürt, ami hang adására szolgál?

Az üres, üreg, ürít, űr szavakban valóban az ŰR gyök található, de a kürt szóban nem. A kürt szóban még nem olvadt össze az Ű és az R hang egyetlen gyökké, hanem két különálló gyököt alkot.

 

Lád még a 'tülök' szót, ami szintén szarvat jelent, de ebben sincs R, csak Ü hang van. És nyilván nem az ÜL gyököt tartalmazza....