"-Rengeteg szónak több, akár több jelentése is van" ---- írod. Igen ez így van.
Viszont azt vettem észre már jó ideje, hogy az esetek döntő többségében adott egy közös nevező. Ergo valójában gyakran egy jelentés az a kettő, hiába más szófajok éppen. Van egy másik kisebb csoport, amikor már egy jóval későbbi fejlemény hatására vagy elvonatkoztatunk, illetve hasonlatokat gyártunk.
Ilyen hasonlatok mondjuk a TYÚK nevű baromfi, amit úgy általában nem az intellektuális képességei okán tartunk becsben, hanem másért. És a buta nőszemélyre is egyszer csak megjelent ez a TYÚK dolog mint hasonlat. De ilyen még konkrétabb hasonlat az emlős EGÉR, meg a számítógépes EGÉR között is van, hiszen a tárgy erre emlékeztet minket megjelenésében. De ezeknél tudjuk hogy melyik volt sokka előbb meg.
Ugyanakkor a gyakoribb az, amikor a több jelentés csak látszólag több, valójában EGY fogalom kapcsolja össze ezen szavakat. Példák, csak néhány a sokból ami ilyen:
CSAP(ni) ige és a CSAP amiből víz jön : utóbbiból a víz csapódik ki, köze van a CSAP igéhez. CSAPÁS mint mikor az asztalra csapunk, vagy CSAPÁS mint ösvény: az ösvényt is kiCSAPkodták machete féle cuccal, ezért a neve, ugyanúgy a CSAP ige a lényege ennek is.
FOG(ni) mint ige és a szájban lévő FOG : itt is egy dologról van szó, a fogak ételt fognak meg, a ragadozó zsákmányát a fogával fogja meg. Csak van egy igénk is meg egy főnevünk is ebből, ettől még egy dolog szülte a szót meg. ÉG(bolt) és az ÉG(ni) ige : Az égboltban égés zajlik, a legtöbb meteor földet sem ér, elég a légkörben. Egy dolog szülte ezeket is meg.
Sír mint ige és sír-hely: ez utobbi helynél gyakran sírnak. sír(ó)hely ! Szerintem egyértelmű a kapcsolódás. Tűz a nap és a TŰZ főnév : evidens hogy az ige gyakran okozza a főnév megjelenését, kiváltképp erdőkben. És lehetne sorolni, tele vagyunk ilyenekkel.
"Nem lehet minden esetben bármilyen magánhangzót másikkal helyettesíteni" ---- Így van, pontos a definíció. Én sem állítottam hogy minden esetben működik. De gyakran igen, és egy létező jelenségről van szó, amire oda kell figyelni mert lényeges lehet sokszor. Mert ezen szavak közt egyértelmű rokonság látszik, a mássalhangzóváz egyező lesz. Csak néhány példa, de rengeteg további írható még erre:
--Valaki CSELES, más meg CSALÓS. ----- eléggé rokon dolgok ezek.
--PARÁZSOL---PERZSEL---PORZSOL-- PÖRZSÖL---- szinte négyesikrek ők
--CSOROG és CSUROG, illetve a patak CSERGEDEZNI és CSÖRGEDEZNI is tud---- családtagok ők is ám.
--GAZOL--GÁZOL-- GAZELLA ----- egy család ők is. Poénból még beírhatnánk GIZELLÁT is, amennyiben ilyen heves és túlfűtött szenvedélyes.)) De őt csak akkor.))
-- BANDA ---BENDŐ---BUNDA : 3 önálló dolog megjelölve, de alapértelmét tekintve hármasikrek a szavak.
--SZÖRP--SZIRUP : ikrek ők. De már egypetéjű ikrek.)) TEPER--TIPOR : eléggé hasonlók.
--GYÚJTÓPONT ---GYŰJTŐPONT aztán CSANAK--CSÓNAK. CSILLOG--CSILLAG.
--EREDŐ--ÁRADÓ--ERJEDŐ majd OMLIK--ÖMLIK is jó "haverok".
--TÁV---TOVA--TÉV(es)--- TEVE (?) : táv értelműek. Aztán nincs olyan nagy különbség egy FERDÜLÉS és egy FORDULÁS közt sem.
--- És osszunk fel legalább 2 részre egy egészet: FÖLÖZ---FELEZ-- FILÉZ--FALAZ A filézés is ilyen, de ha FALAZUNK is, akkor FELEZZÜK a teret , még ha nem is feltétlen fifty-fifty arányban. Rokonok ők, ugyanúgy képződnek is toldalék ügyben, van közös nevezőjük aztán mégis mást azonosítanak képileg...
