"Az ER  dolog amiről beszélünk, így maga a gyök,  magánhangzó + R  és ilyen sorrendben.  Legtöbbször E+R formában."

A magánhangzóknak is van önálló jelentése, ez sokszor be is bizonyosodik, tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni őket, ugyanakkor az is igaz, hogy alkalmanként nincs különösebb szerepük, egymással felcserélhetők: Pödör-peder, feredik-fürödik, fel-föl,  perzsel-pörzsöl, szümtükkel-szemetekkel, homu-hamu, fárul-fáról, stb. Azonban ez a lehetőség nem általánosítható.

Nem azonos értelmű az ér ár, úr, ír, de már az ered és az érik, vagy az erő és ez elér szavak gyökeiben sem...

 

"Ha az R szókezdő és nincs előtte magánhangzó, nem is áll meg a dolog már temérdek esetben:"

A -ra, -re, -ról, -ről toldalékok esetében a mozg(at)ás elengedhetetlen, így megállja helyét. Ide tartozik a 'ról-a' is.

Ezek a toldalékok még hordozzák az ősi jelentést, a többi sok esetben már valamilyen átvitt értelemben használt R hang, amit nehéz visszafejteni, mert nem ismerjük ezen szavakbéli használatának indokait.

A többi szó egy részénél is felismerhető a mozgás: rés: szétválasztott - réselt, rész: darabolt, széttört, ront: nem kell magyarázni, rajz: másolt, stb...

 

"ER leginkább, de AR, ÁR,  OR stb.  formában  fixen felismerjük ezt az "ERŐ"  dolgot,"

Nem az erőt, hanem a mozgást, mivel a hangutánzó (eredeti) jelentése a mozgásról szól. Az erő már csak ennek folyományaként kapcsolódik hozzá. Nem véletlen, hogy az ered, (el)ér, fered (fürdik), terel, terül,  perel, perdül, serdül, ferdül, fúr, farag, kering, kerek, kér, kör, görbe,  szavakban is inkább mozgás, nem pedig erő jelentésű. Lásd még: reszel, riszál, rajong, ront, rág, rúg szavakat is, továbbá a már említett angol, német  -er végű szavak sokaságát.

Nem szabad egyetlen jelentésénél leragadni, mert akkor a gyökök egy részét nem lehet értelmezni.

Annyiban persze igazad van, hogy a mozgással együtt az erő is többnyire megjelenik, de nem mindig: Kör, kerek, kér, terül, perel...

 

"Az a bajom vele, hogyha bontjuk akkor már csak távolodunk a pontosságtól, pedig eddig igen jól megközelítettük szerintem így a 2 hang által."

Azért kell tovább boncolni, mert így csak az azonos/rokon gyökök jelentésének egy részét fogjuk tudni magyarázni, a többit nem, pedig azok is hasonló, vagy teljesen azonos hangalakúak.

Vagy ezekben az esetekben tegyük föl a kezünket és mondjuk azt, hogy ezek nem magyar gyökök?

 

 A föld-feud-field észrevételed nagyon jó, de meg kéne magyarázni az eredetét. (pillanatnyilag nincs ötletem, töröm a fejem rajta....)