"De inkább azt gyanítom hogy   a dolog felfedezésekor már a kialakult ősnyelvi elemek meglehettek, és az ER (AR)  erőt kifejező gyökszavát összeilleszthették a már létező ANY(ag)  szóval tömörítve."

Ez igaz, csak az anyag megnevezés - mint elvont fogalom - később jelenhetett meg mint az ER mindennapos szükségletet kielégítő ősgyök, és azokon a területeken, ahol égi eredetűnek tartották. (Az elvont fogalmak később alakultak ki, amikor már volt valamilyen elképzelése az embernek a környezetéről és magyarázatot keresett azok létrejöttére.) Történetesen Mezopotámiában van ennek írásos nyoma. (ott van égi/isteni jelentése.) Viszont Európában az anyagra a matéria szót használják általában, ami még későbbi keltezésű lehet, és/vagy egészen más kultúrkör terméke.

Zárójelben: Az R hang elsősorban mozgást jelent, egyben erőt, átvitt értelemben magát a teremtést is, mint cselekvést (azaz mozgást) A tERemt szónak sem véletlenül alkotóeleme, kiegészítve a T 'föld' jelentésű hanggal, hiszen a Föld teremtéséről szól a történet.

Ezt látjuk a természet, tér, terül(et) terem, szavainkban is. (A 'T' föld jelentésű hangot pedig a talaj, talp, tanya, tapog, toppan, táj, szavakban, ill. a 't' helyhatározó toldalékban fedezhetjük föl (Pécsett, Győrött...) valamint a tárgyeset ragjaként, hiszen eredetileg nyilván a tárgyak is a földdel voltak kapcsolatosak. - Többnyire kövek voltak...

 

Az egy más történet, miért nevezzük mi mégis földnek s nem terrának, mint a latinok... Nyilván azért mert más logika szerint is össze lehet rakni a meglévő hangokat, hogy hasonló/azonos jelentést adjanak, mint  pl. a pir és a tűz.

 

"És még lehet vizsgálni ezen kívül kapcsolatot az ÁR, ÁRU, ÁRON,  ARÁNY--ARANY  szavak közt is."

Természetesen, csak arra kell nagyon figyelni, hogy a szavak mindig a szükségletek szerint jelennek meg, akkor születnek, mikor felvetődik rájuk az igény. Az ÁRU szó csak akkor születhetett meg, amikor a cserekereskedelem ezt a kifejezést igényelte. Ennek megfelelően ezek a viszonylag kései szavak nagyon sokszor valamilyen átvitt értelmet hordoznak, noha fel lehet fedezni bennük a gyökök/hangok eredeti jelentését, de csak akkor, ha a legkorábbi változatok, s nem a későbbi szavak jelentéséből indulunk ki.

 

"Aki nem számol a gyökök/ toldalékok  önálló jelentésével, az sose fogja érteni az ősmag(yar) nyelvet.  Illetve a hangvázak szerepe is ugyanolyan fontos lehet, mert mondjuk  egy SZ_R   vagy S_R  mögött  ott a felismerhető információ, csak észre kell venni azt."

Teljesen igaz azzal a kiegészítéssel, hogy mindez a hangok önálló jelentésére épül, s igazán csak ezek ismeretében válik érthetővé. Természetesen más nyelvekre is igaz mindez...

 

"ARASZ    -----  és ez nem AR+ ASZ pedig adná magát.   Az etimológiai szövevényes finnugor eredeztetése nem lehet oké, mindjárt értjük is ezt könnyen magyarul.  Az  ARASZ =  A RÉSZ  ----  és teljesen stimmel is, kicsit más külsőben feltűnve.    Ez a két ujjunk közötti RÉSZ.  Ez a mértékegység is magyarul érthető mint jó néhány ilyen."

Ez is lehet jó megfejtés, viszont nem lehet elvetni az ar-asz bontást sem, hiszen az -asz végződés meglehetősen gyakori: válasz, vigasz, rakasz, tapasz, támasz, terasz, horpasz, csupasz...

Bármelyiket is választjuk a kettő közül, meg kell tudni magyarázni az R hang jelenlétének okát, s ez nem megy másképp, csak akkor, ha megtaláljuk a hang jelentését mindkét változatban.

Mert mindkettőben ott kell lennie, erre mérget lehet venni... Nos, a mérés - ez esetben mint cselekvés, történés - máris adja a választ. Itt nyilván nem az R hang erő jelentése az irányadó, hanem az inkább eredetinek mondható folyamatos cselekvés jelentése domborodik ki, mint a peReg, foRog, súRol, piRul/piRos szavakban. Több, mint valószínű, hogy ez volt az eredeti jelentése, ami egyben hangutánzó is: egyszerűen RRRR, ami a beRRRRReg szavunkban is megtalálható. Ez az R hang volt az első 'szó', amit őseink valaminek, történetesen az ilyen hangot kiadó történésre, annak azonosítására használtak, s amit később más önálló jelentésű hangokkal kombinálva már más jelenségre is tudtak alkalmazni. (ár, ír, úr, er(ő), er(ed), stb...) Természetesen itt már a mozgáshoz szükséges erő-jelentés is megjelenik, mert ami árad az erőt fejt ki, aki uralkodik szintén erővel teszi, és, ha valamit csinálunk ahhoz is erő kell... Ugyanakkor minden közös a folyamatos mozgás mint alapjelenség.

 

"A dugóban ARASZoló  járművek is RÉSZben haladnak csak, folyton meg-megállnak közben.  A RASSZok is RÉSZEK, emberek X RÉSZEI ! "

Ez Ok, de mit keres ott az R hang? Tehát nem elégséges csak a 'rész' gyökkel foglalkozni, mert azt is meg kell tudni magyarázni, miért azokból a hangokból áll a gyök, amikből áll. Ui. pont az a lényeg, hogy egy kerek egészet, a gyökök/szavak fejlődéstörténetét tudjunk felvázolni a kezdetektől fogva.

 

A nyelvészek még nem jutottak el ennek felismeréséig, el vannak foglalva  saját kis légváraik foltozgatásával...