speaker Creative Commons License 2000.04.29 0 0 2
Elnökváró

Faggyas Sándor
Szerző
Felküldve:
2000. április 29. ( 7. oldal)
Hónapok óta ismert, hogy a Független Kisgazdapárt mai országos nagygyűlésén akar dönteni arról: kit javasol köztársasági elnöknek. Abban szinte egyöntetű a várakozás, hogy a kisgazda küldöttek pártjuk elnökét jelölik az államfői posztra, egyes nyilatkozatok és bennfentes értesülések szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy Torgyán József elfogadja a jelölést. Sőt még az sem, hogy akár igenlő, akár nemleges döntését ma meg-, illetve nyilvánosságra hozza. Könnyen lehet, hogy további gondolko-dási időt kér s kap, egyúttal pártjától teljes felhatalmazást a pártközi egyeztetésekre és megállapodásra. Erre egyébként már nincs túl sok idő, mivel Göncz Árpád mandátuma augusztus elején lejár, s az Országgyűlésnek azt megelőzően legalább egy hónappal meg kell választania utódját. Vagyis még a nyári szünet kezdete előtt. (Öt éve június 19-én volt az elnökválasztás, s egyes értesülések szerint ez most még előbb megtörténhet.)

Politikai elemzők és publicisták az utóbbi hetekben intenzíven azt találgatták, hogy Torgyán József milyen szempontok, érvek és érdekek alapján hozza meg döntését. Maga a pártelnök többször elárulta, nem könnyű választania jelenlegi párt- és kormánybeli funkciója és a legfőbb közjogi méltóság között. A mérlegelésnél azonban nem csupán saját pártja, hanem a koalíciós partnerek véleményét, szándákát is figyelembe kell vennie. Legalább két okból. Először is azért, mert a Fidesz és az FKGP koalíciós megállapodása értelmében a két párt a következő elnökválasztáson közös jelöltet indít, akinek kiválasztásában a kisgazdapártnak javaslattételi, a Fidesznek pedig egyetértési(!) joga van. Ez azt jelenti, hogy Torgyán József - vagy a kisgazdapárt által javasolt bármely más személy - a Fidesz egyező akaratából lehet államfőjelölt. A legnagyobb kormánypárt több vezetője és a miniszterelnök is azt nyilatkozta a napokban, hogy tiszteletben tartják a kisgazdák államfőjelölési jogát, ám hogy végül is ki lesz a két párt közös jelöltje, arról még azután kell tárgyalni és megállapodni, hogy megismerték az illető személyt. Másfelől, mivel a két nagyobbik koalíciós párt ez idő szerint a parlamenti mandátumok pontosan felével rendelkezik, ha az elnökválasztáson mindkét frakció összes képviselője a leendő közös jelöltre szavazna, az is kevés lenne, vagyis még a harmadik koalíciós partner, az MDF képviselőinek a támogató szavazataira is szükség lesz. Természetesen abban az esetben, ha harmadik fordulóra kerül sor, amikor már a köztársasági elnök megválasztásához nem szükséges a kétharmados, hanem csupán az egyszerű (ötven százalék plusz egy szavazat) többség.

Bár sokan azt szeretnék, hogy a következő öt évre megválasztott köztársasági elnök minél szélesebb támogatást élvezzen, korántsem biztos, hogy a mai, erősen konfliktusos politikai mezőben a koalíciós pártoknak sikerül olyan jelöltet találni, akit az ellenzék egy része is támogatna. Ennek hiánya sem teheti azonban kérdésessé a leendő államfő legitimitását, alkotmányos berendezkedésünk miatt, de például azért sem, mert öt éve Göncz Árpádot is csupán a két kormányzó párt szavazataival választották köztársasági elnökké - a polgári szövetség jelöltjével szemben.

A mai, sorsdöntőnek tartott kisgazdanagygyűlés előtt csupán egyet állíthatunk biztosan: aligha ma dől el, hogy ki lesz a köztársaság következő elnöke. A végső szó kimondásáig: a parlamenti szavazásig még van idő a lehető legjobb jelölt megtalálására.