" Ó, Nagy Szellem, akinek hangját hallom a szélben és akinek a lehelete életet ad mindennek a világban.

Ahogy eléd jövök, egyike a Te gyermekeidnek, kicsi és gyönge vagyok.

Szükségem van az erődre és bölcsességedre.

Hadd sétáljak a szépségben, a szemeimet hadd tartsam a bíborvörös naplementén,

a kezeim tiszteljék azokat a dolgokat, amelyeket alkottál,

a füleim hadd legyenek élesek, hogy meghallják a Te hangod.

 

Tégy engem bölccsé, hogy megismerjem, mire tanítasz minden levélben és kőben. 

Tégy engem erőssé, hogy képes legyek megküzdeni a legnagyobb ellenségemmel, önmagammal.

Mindig kész legyek tiszta kezekkel és őszinte szemekkel Hozzád jönni,

hogy amikor az élet elenyészik mint a naplemente,

Szégyen nélkül jöhessek Eléd."

 

Lakota sziú, egy Sárga Sólyom nevű lakota fordította le első ízben angol nyelvre 1887-ben egy érdeklődő anglikán hittérítő-lelkész számára.