A csütörtöki napot a nyugdíjasklub a Rév-komáromi kirándulásnak szentelte, velem együtt. Komáromba érve gyalog átsétáltunk az ottani hídon, elég sok gyalogos és kerékpáros, de nem túl sok autós haladt át rajta. Egy rendezett parkban megnéztük Lehár Ferenc szobrát, és megnéztük a mellette lévő életrajzot is. Ha már zeneszerző, akkor megemlítem Seres Rezső nevét is (Szomorú vasárnap) az emléktáblája az egykori Tisztikaszinó előtt látható, egykoron itt játszott.

A Klapka téren megszemléltük Klapka György szobrát, és a mögötte álló, szép városházát. A tornyán egy kis erkély futott körbe, érdekes lett volna onnan megszemlélni a várost. Kellemes séta után megtaláltuk a Jókai múzeumot. Nagyon készültem rá, és elolvastam az Aranyember megfelelő fejezeteit. Következett az Európa udvar megtekintése. Különböző országok stílusában készült épületek, együtt mégis harmonikusak. Sok szobor, jó néhányan ismerősek voltak a magyar történelemből. Sok és kényelmes pad kínálkozott ülésre, éltünk is az alkalommal. Nagyon örültem, mert sok olyan óra volt, ami működött, és kellemes meglepetés volt számomra, hogy valamire való órához illően római számok voltak a számlapján. Egyikük-másikuk még harangjátékkal is kedveskedett nekünk.

Ebédelni egy olyan vendéglőbe mentünk, ami a Jókai utcában volt. Valaha ott állt Jókai szülőháza, de sehol nem találtunk. Itthon utánaolvastam, és kiderült, hogy nem is találhattuk volna meg, mert már lebontották, Az ebéd utáni program a komáromi erődítés megtekintése lett volna, de sajnos, már zárás után érkeztünk oda. Újabb kimaradt érdekesség, de majd pótoljuk! Már csak ezért is érdemes visszamenni!