Benny Morris történésszel Ari Savit készített interjút - részletek

 

Benny Morris ismert izraeli történész, a Beer Sheva-i Egyetem professzora évtizedeken át a cionizmus történetének sötétebb fejezeteit kutatta. Különösen az 1948-ban elkövetett cionista atrocitásokat. Baloldali gondolkodóként ismerték, és még személyes kockázatokat és börtönbüntetést is vállalt, tiltakozásul a megszállt területeken folytatott izraeli kegyetlenkedések ellen. Mintegy két éve azonban a korábban radikális baloldalinak, sot Izrael-gyulölonek tartott - emiatt az izraeli akadémiai körök által is bojkottált - történész úgy gondolja, hogy Izrael egyedül van és magáról kell gondoskodnia. Morris Izrael-párti cikkeket kezdett publikálni a The Guardianben.

 

- Ön sokat írt a palesztinok megpróbáltatásairól. Valóban védelmébe veszi 1948-as elüldözésüket Izraelbol?

- Az erőszak és tömeggyilkosságok nem igazolhatók. Ezek háborús bűnök. Van azonban, amikor a kitelepítés nem számít annak. 1948-ra is ez érvényes.

- Akkor is, ha emberek sokasága halt meg, és leromboltak egy egész társadalmat?

- Élethalálharcban vagy elpusztulsz, vagy megsemmisíted a támadóidat. Vannak helyzetek, amelyek indokolttá teszik az etnikai tisztogatást. Különösen, ha választani kell genocídium - saját néped pusztulása - és az ellenséges népcsoport kitelepítése között. Én inkább az utóbbit választom.

..........

..........

..........

- Túl kevés arabot számuztek?

- Ha már az elüldözés mellett döntött, akkor teljes munkára lett volna szükség. Tudom, hogy ez az arabokat, liberálisokat és a politikai korrektség követoit is megdöbbenti. De ma ez a hely sokkal nyugodtabb, Izrael sokkal biztonságosabb lenne.

- Komolyan mondja mindezt?

- Ha a történet rosszul végzodik a zsidók számára, azt Ben-Gurionnak köszönhetjük, aki meghagyott egy nagy és mozgékony demográfiai tartalékot a Nyugati-parton, Gázában és magában Izraelben.

- Ön mindenkit elüldözött volna?

- Nem vagyok államférfi. Történészként viszont megállapítom, hogy hiba történt.