Ez is mutatja, amit a palesztinok mondanak abból a mondatvégi pont sem igaz.

 

„Megengedett hazugság.

Nem hallottam [Mohamedet], hogy engedélyezte volna a hazugságot, kivéve három dologban: háború; nézeteltérés rendezése; és egy férfi, amikor a feleségével beszél vagy fordítva.

Ha hazugsággal lehetséges egy ilyen cél elérése, de igazmondással nem, akkor szabad hazudni, ha a cél olyan, ami engedélyezett. És kötelező hazudni, ha a cél kötelező.”

Akár hiszik, akár nem, van egy téma a gyűlöletről is.

„Ez elmagyarázza a Korán azon verseit és azokat a hadíszokat, melyek az Allahért történő gyűlöletről és szeretetről szólnak; a káfirokkal szembeni hajthatatlanság, keménység és megvetés vonatkozásában.”

 

Takija= hazugság (álcázás, alakoskodás) a vallás terjesztés érdekében legismertebb Hadísz gyűjteményből a Szahíh Buháriból és Szahíh Muzslimból, Umm Kulthum  „ Nem hallottam, hogy megengedte volna [Mohamed] a hazugságot bármiben, amit az emberek mondanak, három dolgot leszámítva: háború, nézeteltérések elsimítása, és ha egy férfi a feleségével beszél, vagy fordítva (a különbségek elsimítása véget)”

A törvénykezésről szóló, az iszlám szunnita ágában elfogadott „Az utazó bizalma" című írás megengedi a takíját, vagyis a szent cél érdekében elkövetett hazugságot, az igaz hit letagadását és elfedését. „A beszéd a célok elérésére szolgál, ... Amikor igazmondás helyett a (dicséretes) célok elérése csak hazugsággal lehetséges, akkor megengedett a hazugság, akkor, ha a cél megengedett, és kötelező hazudni, ha a cél is kötelező

 

Ez az engedély sajnos igen tág: az iszlamisták rutinszerűen azt állítják, hogy a nyugat harcban áll   az iszlámmal, a muszlimoknak (másokhoz hasonlóan) vannak rendezendő nézeteltérései, és ez   rutinszerűen érvényes a feleségükkel való kapcsolataikra is. A híres iszlám filozófust, Ghazalit szerint:  „A beszéd a célok elérésére szolgál, … Amikor igazmondás helyett a (dicséretes) célok elérése csak hazugsággal lehetséges, akkor megengedett a hazugság, akkor, ha a cél megengedett, és kötelező hazudni, ha a cél is kötelező.”  (‘Utazó Bizalma’ (szerzője Ahmad ibn Naqib al-Misri , 1302-1367). 745. oldal.)

Mivel az iszlám terjesztése (az iszlám szerint) hasznosnak és kötelezőnek tekintett, ezért az iszlám előrenyomulásának érdekében lehet hazudni.
Abu Darda, Mohamed próféta harcostársa ezt így fogalmazta meg: “A hitetlenek (nem muszlimok) arcába mosolygunk, miközben a szívünk átkozza őket”.