A Bernoulli-törvény alapján elég jól felírhatók a viszonyok. Itt a 23.-25. oldalakon találsz egy elég jó összefoglalót; a lényeg neked most az 1.6.1. pontbeli veszteségek. A nyomásveszteséges képletben szereplő p_d a dinamikus nyomás, p_d = ro*v²/2. (Ezt a magasságveszteséges képlettel összevetve is ki lehet sakkozni.) Hasznos lehet még ez is.

Az anyag tartalmaz jó gyakorlati értékeket is; a lambda csősúrlódási tényező merev csövekre 0,02..0,03 (dimenzió nélküli szám), az áramlási sebesség gázokra (az anyagban nem szerepel) kb. 20 m/s (ez nyilván függhet sok mindentől, de szállításkor - épp a veszteségek kordában tartása végett - a nagyságrend ennyi). A képlet mértékegységhelyes eredményt ad.

Ha a veszteség képletébe behelyettesítgetsz számokat, akkor a nyomásveszteségről képet kaphatsz, és ha figyelembe veszed, hogy az energiaveszteség a nyomásveszteség és az érintett közegtérfogat szorzata, akkor azt is kalkulálhatod, hogy a csövön méterenként mennyi áramlási veszteség alakul hőenergiává. Ennek értéke nagyon kicsi, a cső szinte észrevehetetlen mértékben melegszik.