A kör látszik. Mármint a kör-szerű rajz a síknak tűnő papíron.

 

Volt egy pillanat, amikor néhány fizikus kétségbe volt esve, mert a neutrínókat még nem tudták kimutatni.

Empiriokriticizmus és környéke.

 

Téridőt nem tudunk rajzolni. Még annyira sem, mint kört.

A közelítőleg síknak tekintett papír csak két dimenziós. Közelítőleg. Elvileg.

Most a felületi érdesség különböző léptékű megnyilvánulásaitól eltekintünk.

De ezt nem tehetnénk meg, ha fakéregre vagy smirglire rajzolnánk.

 

Persze vetületben és axonomatriában 3D tárgakat is meg tudunk jeleníteni.

Sőt, van már 3D mozi is. Egyszer kipróbáltam.

Nagyon élethű volt, ahogy repült felém valami eldobott tárgy.

 

Viszont az időt a papírra is csak térszerűen tudjuk rajzolni.

Ennek egyik kikerülése a hodográf. Vagy a vonatjegy ára.

A sebességet vagy a fizetendő díjat az út függvényében adják meg.

Sebességkorlátozás tábla. Adott útszakaszra van, nem időintervallumra.

 

És mégis, rajzonak időfüggvényeket.

Például a várható hőmérsékletet, mondjuk holnap estig.

Az abszcisszát időtengelynek gondoljuk.

Pedig a papíron ott is csak távolság van. De ezen a lépték segít.

De például az alapműszeren az áramerősséget is szögelfordulásként jelenítik meg, beskálázzák.