Ennyire lefagytál, hogy meg se próbálsz válaszolni?

Csak ezekkel a sokszor cáfolt érvekkel próbálkozol.

 

De itt te mindig elfelejted figyelembe venni, hogy a Hold szögsebessége csak kb. 27-ed része a Föld szögsebességének, s a centrifugális erő ennek négyzetével arányos. Arányos továbbá a sugárral, ami kb. a Földsugár negyede, ezek miatt tehát kb. 3000-szer kisebb a felületén az egységnyi tömegre ható centrifugális erő, mint a Föld felületén.

 

A Hold körte alakú kidudorodását pedig a nálánál kb. 8-szor nagyobb tömegű Föld okozza. Tekintve, hogy a Hold felszínén az egységnyi tömegre ható gravitációs erő kb. 1/6-a Föld felszínén tapasztalhatónak, így a Hold felszínén kb. 48-szor nagyobb a dagálypúpot okozó erő és a saját gravitációs erő aránya, mint a Földön.

 

A Hold kb. 27-szer kisebb szögsebességéből még akkor is a Földinél sokkal kisebb dipólmágnesség következne, ha lenne a Hold belsejében is egy hasonló, elektromosan vezető folyékony réteg, mint amilyen a Föld magjának külső rétege, ami meg tudna valósítani egy öngerjesztő dinamóval analóg működést, mint amilyen a mai ismereteink szerint a Földmágnességet magyarázza. http://volgyesi.hotserver.hu/geofiz/1_7-8.pdf   De hát a Hold belső szerkezetéről vajmi keveset tudunk.

 

"A Holdról nézve a Föld nem kerüli meg a Holdat."

Ez nem érv.

A biciklikerék szelepét se kerüli meg a kerékagy. A szelepre kötött két párhuzamos fonal mégis összesodródik. Tehát a szelep forog.

Erre se tudtál válaszolni.

Akkor ugyanígy lefagytál.