Ez a 7. rész ma konkrétan felidézte bennem a Gyűrűk urát. Eltévedt jók, akik hezitálnak a fény és a sötétség között, vargokon lovagolva ölik a Hobbi...khm, a Notikat, akik csúzlival lövöldözik vissza őket. Boszorkányok varázsolnak és segítik Vasudva....izé, a megmaradt Birodalom darabkája felett uralkodó Szarum...akarom mondani Thrawn-t, aki úgy taktikázik a Hobbit réti csata felett, mintha Napoleon 100 éves háborúja lenne. Azon túl, hogy nevetséges ez az egész, már tényleg csak nyomokban tartalmaz SW-t. Látunk Han Solo humorát elcsenni akaró jedi vándorcigányt, aki a szaros helyzetből nagyon kínosan akarja kimagyarázni magát, látunk egy eliszkoló tini nindzsa jedit, továbbra is bámulhatjuk az önelégült fejű Ászókát, aki eddig még senkit nem nagyon tudott legyőzni, pedig mindenki fél tőle, mint a tűztől. Ellentmondásokkal is találkozunk rendesen, a békésnek mondott, ámde technikailag elég fejlett lények közössége, a Notik, miért csúzlival védik meg magukat egy olyan vidéken, ahol Baylan szerint mindennaposak a rablóbandák támadásai? Ezeken a bálnákon még mindig fennakadok. Hogy a fenében tud olyan hajóerőt létrehozni egy élőlény, amivel a hipertérbe tudja magát áttenni? Látom, hogy fénylik a pics@juk, de ezt hogy az istenben magyarázza a wookiepédia?  Még nem néztem meg. A SW régen tényleg egy tudományos-fantasztikus film volt, ami a jedik és az erő miatt tartalmazott csak minimális fentezi elemeket. Olyan dolgokat láttunk benne és úgy, hogy viszonylag keveset kellett győzködni magunkat, hogy amit látunk az nem létezhet, és az egy faszság. Mert ügyeltek arra, hogy valóságosnak tűnjön, logikusnak, és még a hihetetlen dolgok is hihetőnek. Itt lépten nyomon azt látjuk, olyan dolgok kerülnek elénk, amelyek a SW kerettől idegenek, magyarázhatatlanok, oltári faszság egytől egyig. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy ez történik gyerekkorom nagy meséjével.