Sziasztok,
én is voltam a koncerten Kedvesemmel!
Hát, őszintén szólva egy büdös számot nem ismertünk egyik bandától sem, de vérmetálosok lévén ott a helyünk, ha már végre valaki megörvendezteti kis hazánkat egy koncerttel.
Persze az, hogy a bandák közül 2 finn volt, nagyot dobott nálunk.
Elég közel álltunk a színpadhoz (7-12 m), szerencsére így kikerülve a komolyabb darálót. Ide minek a pogó? Na, mindegy.
Szóval bejutást követően...
Ja, a bejutás... Nagyon kellemes volt. Egyik szemét szekus kapcsiból elvette a két féllityós ásványvizünket. Meginni ugye nem fogjuk az ajtóban, mer nem akartunk a koncertterem és a klotyó között ingázni félóránként, szóval otthagytuk a bejáratnál. Azért egy kicsit kekeckedtem velük: mondom, ha visszajövünk itt legyen, raktak is rá sorszámot szépen (koncert végén persze nem volt ott a palack). Mindegy.
Bejutottunk, vettünk is szépen másik ásványvizet 26000 Ft-ért. Aztán irány a nagyterem.
Hát, az Arctica első hallásra nagyon ott volt. Ahhoz képest, hogy ilyen fiatalok a srácok, meglehetősen profi benyomást tettek rám. Tényleg sokan énekeltek velük. Néha mi is rágyújtottunk egy-egy szólamra "runaway, runaway, runaway", hála a lelkes énekesnek.
Jött a Rhapsody. A rhapsody pólók száma amúgy is elég sűrű volt a teremben. Mondom, itt az egyik favorit. Sajna, talán éppen ezért egy büdös mukkot nem hallottunk ki az énekestől. Kár. Szerencsére haverom mellettünk nagyon küldte, úgyhogy valamit el-elcsíptünk. A dobszóló király volt. Mindent egybevetve nekem nem jött be annyira, mint az SA. A Páromnak persze jobban teccet. :-)
Aztán meglehetősen hosszúra sikeredett szünet után megint jöttek a finnek. No, a projektor nagyon ott volt. A csákó tényleg jól énekelt. Kellemes, nosztalgikus emlékek tolultak az agyamba. Eszembe jutott a Stomwitch, meg a többi. Nem bántásiból mondom, egyszerűen erre asszociáltam. Volt hóesés is nagyon király szappanhabból. Ami mindkettőnknél egyértelműen ült az az, hogy kurva profi volt a banda, és volt mondanivalójuk, nem is csekélyke. A szövegeket is szépen lehetett énekelgetni. Barátnőm szokásos női megérzésével már a második refrénekbe rendre be-beszállt. Én sajna lassú vagyok ehhez, úgyhogy "leakasztottam" léggitáromat, és azzal reszeltem, ahogy kell.
Hazafelé marhaboldogok voltunk, hogy eljöttünk, és ezt is láttuk.
Hogy kazin ezek után beszerezzük-e a csapatokat, azt nem merem megígérni, de irtó jó volt a koncert, és üdv Mindenkinek aki ott volt.

planar