Tulajdonképpen a TÜZÉP szó is egy újra felfedezett ősnyelvi (magyar) szó. Benne van a TŰZ szó, amellyel ételt készítünk, és ami, ha megsül, és megesszük, mintegy kiegészül a testünk, tehát így lesz egész, vagyis ÉP. De fel lehet bontani a TŰ és (S)ZÉP szavakra is. A TŰZ előtt TŰvel ruhát varró, tűzrőlpattant menyecske, aki (S)ZÉP, és szépségében egész, vagyis ÉP. 

Ezek olyan egyértelmű összefüggések, hogy vak, aki nem látja át.