Igazság80 Creative Commons License 2023.09.12 -2 0 1569

A finnugor párti összehasonlító nyelvészet zsákutca és a módszere is rendkívül primitív.  Voltaképpen csak fellapoznak szótárakat és ami leginkább hasonlít a magyar hangalakra,  arra rátukmálják hogy átvettük innen, onnan, amonnan.  Az átadás-átvétel iránya náluk eleve részrehajló. Csak és kizárólag átvételek ezek a dogmák.  Pedig ezeket a szavakat túlnyomórészt nem átvettük, hanem átadtuk.   Persze az egyalakúnak vélt szavak sem mindig egyek, számtalan példát lehetne hozni, mikor árnyékra vetődnek ez ügyben. 

 

Ősnyelvet nem lehet jóval később létrejött nyelvekből eredeztetni.  Ez olyan amikor az apa és fia le sem tagadhatná egymást, mert annyira hasonlítanak az arcvonásaik.  A finnugor nyelvészek a fiúból próbálják az apát eredeztetni.  Fel sem merül bennük, hogy lehet hogy ezt fordítva kellene.))

 

Már csak önmagában a TŰZ szó mennyi mindent megmutat nekünk, ha megnézzük hogy világszerte hogy hívják ezt.  És megnézzük mindjárt !    De előtte a TŰZ szóról, mert ez már egy képzett magyar szó rövidsége ellenére.  Egyrészt benne van két másik szó, az ŰZ (vadállatokat például, szúnyogot, stb...), és benne van a TŰ szó is.   A TŰZ szó ige is nálunk, például a nap az ami nyáron igen csak TŰZ néha.  TŰ-Z-ÉS amiről itt szó van !

 

A tű is szúrhat, de a nap is !  Napszúrás kifejezés nem véletlen.  A TŰZŐ napon !  Na ez az amit így nem rak ki semmilyen finnugor a világon, mert akkor stimmelnie kéne a tűzön kívül a másik két szónak is, de az náluk tök más lesz.  Ők nem tudják felépíteni, náluk csak egy azonosító hangalak.  De minálunk értelem és tartalom van mögötte !   

 

És most nézzük át a világ többi részén hogyan hívják ezt ma.  Túlnyomórészt magyar szavak módosított külsőivel találkozunk !  A tűz jellemzői és tulajdonságai kerülnek elénk.   Tehát a TŰZ a világban:

 

1.  FORRÓ : A tűz bizony forró.  Főleg a germán nyelvekben az, de az eszperantó FAJRO is erre utal.  A holland VUUR,  az angol FIRE,  német FEUER,  ófelnémet FIUR,  a fríz FJOER  se lehet véletlen. 

 

2. HŐ  :  ez ritkább, néhány gyanús eset:   Hawaii AHI talán,  vietnámi HOA,   japán HI,  kínai HŐÁ  a gyanúsítottak sorában.  

 

3. GYULL(ad) :   ebből csak 1-2 gyanús van.  Épp a finn és az észt amúgy a TULI dologgal.  Azért mert a számi még DOLLA formában mondta, és a finnek önelnevezése is a SUOMI,  azaz SZÁMI.  Náluk gondolom időközben T-re alakult a D hang.   Még egy óceániai (!) nyelvben van érdekes, a csamoró nyelvben a tűz az GUAFI .  A GYUlladó FÁT látni mögötte.   Tehát a GYUFA nem is olyan új szó, és ez is gyulladó fát jelent.

 

4: ÜT és ÜTÉS:  Kis magyarázat előtte:  A tüzet régen ütötték, a tűzgyújtás ősi módszere a kova, tapló, fém felhasználásán alapul.   De másképp meg tűz ÜT ki valahol, így is szokás mondani.  Főleg a török és rokon nyelveiben találjuk ezeket meg:    baskír UT,  kazah OT,  tadzsik OTAS(Z),   török ATES,  üzbég OTASH  

De ha ütik, akkor magyarul ütik.  Módosított hangú ütések ezek már.))  De magyarul toldalékolva itt ott !

 

5: ÉGNI :  bizony a tűz ezt szokta csinálni.  Ez a forma talán a leggyakoribb a világon, egymástól teljesen különböző nyelvekben is egyaránt megtalálható.  Mindet nem írom, de azért jó néhányat nézzünk: latin IGNIS,  orosz OGON,   hindi ÁG/AGNI,   kannada AGNI,  malajálam AGNI,  maráthi AGNI,   szanszkrit is AGNI,

bengáli ÓGNI,  nepáli (!) ÁGŐ      Az a durva az egészben, hogy nemcsak az alapszó, hanem a magyar toldalékolás is látszik, pont mint a görögben is oly sokszor.   Tudom ilyenkor szokott jönni a "véletlen" érvelés.))    Akinek ez véletlen azzal nincs mit tárgyalni az fix.  Na de még van pár dolog:

 

6:  EGYEBEK :  ezek már nem csoportosan fordulnak elő, de figyelemreméltóak:   perzsa TAS(Z) szerűség, nem tudok most úgy írni mint ők.  Ez a mi TŰZ szavunkra hasonlít.  Épp egy tűzimádó nép volnának ők, kifejezetten régen biztosan azok voltak.  

 

A gót FŐN mögött a FÉNY szó sejthető meg.  Az óangol nyelvben meg AELED van, amiből meg az ÉLED szó olvasható ki. Igen a tűz éled is, feléledhet.   A baszk nyelv szava a tűzre SUTE lesz.  Gyanúsan SÜT az a baszk tűz.))   A nap is SÜT gyakorta, és a tüznél sütni is jókat lehet...