Édes Paulinám! Én esztet már nem bírom, hogy írok pár sort valakinek, erre a másik rögtön megsértődik, hogy vele nem foglalkozik senki. Igen, most úgy jött ki, hogy te húztad a rövidebb litániát, de ennyi idő után má tudnod kéne, hogy ez alapvetően nem jelent semmit a köztünk hömpölygő örök és megbonthatatlan érzeményfolyam szempontjából. Mindig is te leszel az én kis paulinám, my net(t) lover, hogyan is válhatnék érzéketlenné bájtjaid iránt? Tudod mit gyémántos rubintszálam? Találkozzunk éjfél környékén ugyanitt és akkor kibeszélhetjük a minket gyötrő problémákat, nem is kell felkapcsolnod a villanyt, majd az orrom után megyek.