Emlékezzünk csak a nagy nemzeti Orbanra mit tett a MAGYAR szerb háborús menekültekkel?!

 

 

 

 

 

http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10956

E szellemiség jegyében terelték egy táborba a horvátországi magyar falvak, Kórogy, Szentlászló elmenekült lakosságát, gátolták meg beilleszkedésüket a magyar társadalomba, és toloncolták vissza õket nyolc év múltán zeneszóval és nemzeti zászlók alatt Horvátországba, miután Orbán Viktor felavatta a magyar segítséggel újjáépített szentlászlói református templomot.

Lehet, hogy a kitoloncolás kifejezést némelyek méltatlannak találják. Tény azonban, hogy a magyar és a horvát kormány megegyezése után az érintetteket senki sem kérdezte meg, menni akarnak-e vagy maradni. Mint ahogy azt sem kérdezték meg, hogy szétlõtt házaikat mibõl fogják lakhatóvá tenni. Problémát csak a vajdasági magyarok okoztak: hiába kapták meg ugyanis a kitoloncolásról szóló határozatot, a Milosevic-kormányzat nem engedte visszatérni õket Szerbiába. És ha jobb híján megpróbáltak továbbmenni Ausztriába, könnyen idegenrendészeti õrizetbe kerültek. A nagyfai börtönben a kosovói albánok kiröhögték õket. "Miért hazudtok, hogy ti magyarok vagytok? Hogy lehetnének magyarok Magyarországon idegenrendészeti õrizetben? Ez olyan, mintha minket Albániában õrizetbe vennének." Való igaz, az albán hatóságok számos idegenrendészeti õrizetben lévõ kosovói albánnak állítottak ki útlevelet, hogy elhagyhassák Magyarországot. A magyarok pedig ott maradtak a magyar börtönben.

 

 

"NYÍLT LEVÉL DR. VÉGH ZSUZSANNÁNAK, A BM BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL FŐIGAZGATÓJÁNAK
2004. július 28.

 

A Magyar Helsinki Bizottság és a Menedék Egyesület nyílt levélben fordult dr. Végh Zsuzsannához, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójához.

A civil szervezetek azt kérik, hogy a BM BÁH szorgalmazza, hogy a belügyminiszter éljen a törvény adta jogával, és méltányosságból adjon letelepedési engedélyt azon vajdasági magyaroknak, akik 13 évvel ezelőtt Magyarország védelmét kérték, mert magyar létükre nem akartak a jugoszláv hadsereg behívott katonáiként részt venni a szerbek és a horvátok háborújában. Tizenhárom év múltán még mindig menekülttáborokban élnek, és máig sincsenek meg a feltételei annak, hogy végleg letelepedjenek hazánkban.

A nyílt levél hatása

A nyílt levél elérte célját, ugyanis a belügyminisztérium 2004. augusztus 12-én kiadott közleménye szerint "Lamperth Mónika belügyminiszter hatáskörénél fogva a volt menedékes és befogadott jogállású Vajdaságból származó magyar nemzetiségűek helyzetének rendezése érdekében azt az elvi döntést hozta, hogy az érintettek kérelmére kivételes méltányosságból a letelepedést engedélyezi hazánkban".

 

A 160 vajdasági kérelmére lefolytatják az idegenrendészeti eljárást, és - amennyiben valamilyen kizáró ok, mint például a büntetett előélet nem áll fenn - automatikusan megkapják a letelepedési engedélyt. A BM közölte azt is, hogy vizsgálják, milyen módon tudnak segíteni a vajdasági magyarokon, továbbá a belügyminiszter a civil szervezetek segítségét is kérte a vajdasági magyarok az önálló életbe való visszavezetésében."