Aztán itt vannak még a görög személyek nevei, illetve akár egy állat tulajdonneve.  Gyakorta magyarul érthetjük meg a rá teljesen passzoló elnevezést.  Persze elváltoztatott hangalakban mindezt.

HERAKLESZ:   Ez már szóba került korábban is,  itt van egy fazon aki ERős és ÖKLÖS, és hogy hogy nem épp "véletlen"  ezt kiolvashatjuk a hangvázból még ma is.  H betűt is kapott, igen mert HÉROSZ lett, már a korának is ERŐS/HÍRES  alanya.  HÍRES/ERŐS/ÖKLÖS  egyszerre.

HERMÉSZ:  Az Istenek HÍRnöke volt.   CZ-F  szótár 1862-ben még írt HÍRÉSZ  szócikket, idézzük csak fel mi ez:  "Hírt hozó,  hírt vivő gyors követ, hírnök, futár."   ---  Épp a fent megnevezett személy tevékenysége van megjelenítve.  Igen, HERMÉSZ  HÍRÉSZ volt bizony... HÍRt MESSZe vivő is.

SZÓKRATESZ:   Aki a SZÓKRA (ma szavakra) TESZ. (további szókat).  De ha SZÓKÖRÍTŐS, akkor is magyarul egy rá passzoló/találó megnevezés.  Ismert tanítóként,  a korának legjobb védőbeszédeivel méltán érdemelhetett ki efféle megnevezést.   

BUKEPHALOSZ:  Nagy Sándor hírhedt lova.   Ezt leginkább "ökörfejű"-ként fordítják le a fősodratú nyelvészek, nem tudom miért,  talán abban reménykednek hogy így nem annyira felismerhető az egyértelműen magyar hangalak elváltoztatott mása.   De most ezt megvilágítjuk helyesen, mert ez egészen pontosan sokkal inkább BIKAFEJES  lesz, és így már  egészen kiválóan meglátszik hogy a szó elején BIKA van és nem éppen ökör.    Nem egészen mindegy.))      Tehát a BIKA lett BUKE...