volt fizikatanarom mondta, hogy nincs hulye kerdes csak hulye valasz.

latom erre az egyszeru kerdesre, hogy hol van a hold forgastengelye, sem tudtok valaszolni, csak terelni. 

azert vicces, mert bigott relativistak bizonygatjak a hold forgasat egy abszolut rendszerbol nezve. ebbol latszik, hogy a relelmet is csak bebiflaztak es szukseg eseten felbofogik annak szavait, a nelkul, hogy ertenek. mert a relelm nem csak fenysebessegrol es idorol szol. ha ertenek, akkor egyertelmu lenne szamukra is, hogy nem attol lesz forgo egy objektum, hogy letezik olyan nezopont, amibol forgonak latszik, hanem attol, hogy a forgo mozgas erohatasai leteznek az objaktumnal. ezt pedig csak megfigyelessel/kiserlettel lehet megallapitani.

nem a konkluzio, hanem a magyarazat logikaja miatt baromsag a hold forgasanak bizonygatasa. a labdas pelda a fold vonatkozasi rendszereben teszi forgova a labdat, ez a hold eseteben a nap. viszont a kor kozeppontjahoz kepest, ami a holdnal a fold, a labda nem forgo. vagyis letezik legalabb ketto, a valosagban vegtelen, olyan nezopont, amibol a forgas lete vagy nem lete ellentetesen bizonyithato.

ha a holdat, a foldtol fuggetlenul, forgonak tekintjuk, akkor forgonak kell tekinteni a gellert hegyet vagy a siofoko gyorsvonatot is. ugyanis a hold mozgasa, eltekintve a keringestol, ami egy masik jol elkulonitheto mozgasforma, pontosan olyan, mint barmely allo objektum a foldon, ha pedig a keringeset is figyelembe vesszuk, akkor pedig olyan, mint barmely mozgo objektum a foldon.

a tenyek viszont, azt mutatjak, hogy a holdon nincs szamottevo centrifugalis ero, vagyis a hold, mint fizikai objektum, nem tekintheto forgonak.