"Abszolút szükségtelen minden egyéb -- meglehetősen vad sumer -- eredet."
LvT hozzászólásában a Сарица szó eredetének magyarázatának bizonytalanságával nem értettem egyet, illetve a legendabeli elnevezést próbáltam alátámasztani, s első hozzászólásomban nem hozakodtam elő semmiféle sumer eredettel, hanem az orosz nyelvből vezettem le a szó jelentését.
Erre válaszoltam először:
"A Царица (Carica) víznévnek nincs biztos magyarázata, és arra sem találtam adatot, hogy a település helyőrségként való XVI. sz.-i létrejötte előttről vannak említései bármilyen nyelven is. Az etimológusok nem hisznek annak az egyébként írásos formában is megjelenő népmeséknek, miszerint Batu lányára vagy feleségére utal a név..."
Az az idézet, amit most citáltál ide, egy nyakatekert, erőltetett képzelgésre hasonlít leginkább:
Nézzük, miért:
"A falu viszont egy udvarház körül fejlődött ki, amelyet oroszul Szarszkaja miza (Сарская мыза). ’Sz. tanya’ néven – illetve uviverbalizálódva (egyszavúsodva) Szarica (Сарица) néven – ismertek."
Hogyan lesz a Сарская мыза-ból Сарица? Már az egyszavúsítás is csupán feltételezés.
"Ez részfordítás a svéd Sarishoff alakból, mivel az eredeti tulajdonos svéd volt."
Ha ez a kiindulási alap, hova lett a shoff szó?
Ja, hogy ez finnül moisio?
Akkor most svédek adták a finn nevet, vagy hogyan kell ezt érteni?
Mivel "A területen azonban balti finn lakosság élt", így a névadó nem lehetett svéd, hanem őslakosnak számító balti finn.
Újabb talány, hogyan lesz a svéd shoff-ból finn moisió? Vagy fordítva..
"a svéd név is részfordítása a mai finnben Saarimoisio alakban visszaadható helynévnek."
Ráadásul az észt mõis szóra 'kastély'-t ad a fordító program, ami helyes lehet, hiszen a múzeum honlapján is ez olvasható: «мыза на возвышенном месте» (orosz és finn változatban egyaránt kastélyról van szó: "kastély a fenséges helyen.")
"Сарская мыза (orosz) = tanya a magaslaton = "a helynév jelentése ’szigetszerűen kiemelkedő helyen lévő irtásföld’.""
Ugye, az imént (a múzeum honlapján) azt olvashattuk, hogy a 'miza' finn és orosz nyelven egyaránt kastélyt jelent, ahogyan az észt mõis szó is, így elég nagy a különbség a két értelmezés között.
Ezek után lássuk be, hogy meglehetősen bonyolult és nem kevéssé ellentmondásos a 'Сарица' név magyarázata.
Ezzel szemben az én véleményem egy sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb magyarázat: Az -(i)ca toldalék nem más, mint az orosz nyelvben rendszeresen használt kicsinyítő képző, ami ebben az alakban többnyire nőkre vonatkozik.
Ennek párhuzamát mutattam be a magyar nyelvben is. Emlékeztetőül: Mar(i)ca, Kat(i)ca...
A második hozzászólásomban foglalkoztam a 'szár' szó eredetével, Írásos emlékekkel bizonyítva - magyar megfelelő párhuzammal is - annak 'uralkodó', 'király' jelentését.
Tettem ezt azért, mert a 'Сар-' 'Цар-' (Szár-) és együtt a teljes szó (Сарица) eredeztetése jelentésbeli ellentmondásokat tartalmazó, homályos feltételezések egymásra épülő sorozata.
Az én megfejtésemben a 'Сарица' jelentése egyszerűen szárnő azaz cárnő, királynő.
Most lehet elővenni Occam borotváját...
"Szóval, van értelme, levezethető és Occam szerint a legegyszerűbb változatot érdemes választani."
No, és melyik változat az egyszerűbb, sőt(!) jóval egyszerűbb?
